Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1889 Munkácsy Mihály használati tárgyai

♦ Munkácsy 9-es méretű szarvasbőr kesztyűje (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Az összecsukható pihenőszék plüss párnája (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Tölgyfából készült összecsukható pihenőszék (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ kozunk a helyi kiállítások kapcsán, ahol mindig kedvező fogadtatásban részesültek művei. Idézzünk egy csabai vé­leményt: „Gulyás Sándor vérbeli művész, kinek nemes lelkét nem törhette meg, aranyos kedélyét nem keserítette el az a kemény küzdelem, melyet a siker kivívásáig már kisgyermek- korától kellett harcolnia az élettel. Szeme az igazi művészet derült magaslatáról tekint a világba. Az impresszionista festők rendes témakörét is átlépi művészete a múltból erővel kira­gadott kompozícióiban... Művészete felfelé ívelő iránnyal és rutinos biztonsággal halad az eddigi sikereinél is jelentősebb magaslatok felé."1 1 Dr. Haan Albert: Múzeum és könyvtárak Békéscsabán. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: dr. Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. 1930. 375. p. Munkácsy Mihály 45. születésnapján, 1889. március 3-án a Párizsi Magyar Egylet által szervezett ünnepségen mutatták be a Mester egy fiatal tanítványa, az orosházi származású Oskó Lajos Munkácsyt ábrázoló arcképét. Az ünnepségről az Orosházi Újság ezen a napon megjelent száma is tudósított. De hogyan került az orosházi fiú kapcsolatba Munkácsy Mi­hállyal? Valószínűsíthetően a korábbiakban megismert író, a Munkácsyék szalonjában gyakran vendégeskedő justh Zsigmond protezsálta be. „... 1888 novemberében érkezett meg Párizsba, ahol azonnal felkereste Munkácsyt, aki ideiglenesen egy fényképésznél helyezte el. Rövid idő után Munkácsy látta, hogy az egyébként igen szerény Oskó valóban kivételes festői tudással rendelkezik, megjutalmazta barátságával. (...) Az Orosházi Újság 1889. március 3-i számából még arról is értesülhetünk, hogy a Magyar Egyletnek Munkácsy volt az elnöke, Oskó a jegyzője.”1 1 Koszorús Oszkár: Oskó Lajos, Orosháza első festőművésze. In: Tiszatáj 61/7. 2007. 19. p. MUNKÁCSY CAPRICCIO 154 ♦ Munkácsy csont bajuszkeféje (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦

Next

/
Thumbnails
Contents