Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1888 Amiből hiány volt a műtárgypiacon: kosztümös szalonképek
i888 Amiből hiány volt a műtárgypiacon: kosztümös szalonképek .........................................................................CD......... Ballada (1888; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) A zsúfolt kínálatot biztosító holland életképfestők által teremtett hagyományt követő kosztümös zsánerkép típusát Charles Sedelmeyer ajánlja Munkácsynak a tíz évre megkötött szerződés által szigorúan szabályozott együttműködésük lejárta felé közeledve. Az egyébként is konzervatív ízléséről ismert kereskedő a régi képek hangulatára vágyók igényeinek kielégítésére kívánja ezeket a munkákat felhasználni, ugyanis egy XVII. századi holland kismester által festett életkép megszerzése jóval költségesebb mulatság már ekkor is. A kereslet pedig az effajta hangulatkeltő ábrázolások iránt igen nagy, de népszerűségükhöz az is hozzájárul, hogy a korabeli bútorok XIX. századi míves másolatainak igen megfelelő kiegészítőiként működnek. A Munkácsy által festett kosztümös zsánerképek többsége tehát igényes, drága dekorációként kél el. Ez a fajta múltba fordulás tagadhatatlan kapcsolatban van az Európa legtöbb országában tapasztalható bizonytalansággal, amely a haladáseszme megkérdőjelezésében ölt testet. És, hogy milyen témákat dolgoz fel Munkácsy ezeken a kosztümös képeken? Szerelmeseket ábrázol, zenehallgatást, a korábbiakban már több ízben megfestett két család újabb variációját bontja ki, és hasonlóképpen többször dolgozza fel a levelet olvasó lány problematikáját is. A levélolvasás variációi egymással is rokonságot mutatnak, de egyértelműen kötődnek két évszázaddal korábbi németalföldi elődeikhez: Dirck Hals, Gerard Terborch, Gabriel Metsu és természetesen |an Vermeer azonos témát feldolgozó műveihez. Bizonyára nem véletlen, hogy e képek mindegyike azt sugallja, a levelek titkokat tartalmaznak. ♦ Munkácsy és Beauplon a Ballada című képhez készült fotótanulmányon (1887 körül; fotó: ismeretlen; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Munkácsy Mihály lelkesen támogatta a Párizsban tanuló fiatal magyar művészeket. Többek között Pataky László, Szamossy László, Tornyai János, Karlovszky Bertalan és a talán legkedvesebb tanítvány, Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23 - Kaposvár, 1927. november 25.) élvezhette pártfogását. Egy 1888. október 30-án Szmrecsányi Miklósnak, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárának írt levelében Munkácsy így fogalmazott: „Rippl szorgalmas és tehetséges fiú, ki megérdemli, hogy figyelembe vétessék.”1 Rippl-Rónai József emlékezéseiben meséli el azt a történetet, amikor Munkácsy eladta az Egy játszma bézigue című, még a Mester szalonképeinek modorát követő festményét háromezer frankért. „A mester égisze alatt a második évemet töltöttem már akkor, szívességéből még mindig az ő nagy műtermében dolgozva. Asztalához ugyan csaknem naponta meginvitált, de egyébiránt - szüleimtől semmi anyagi támogatást nem várhatva s az előbb gyakrabban élvezett állami ösztöndíjak és segélyek beígért utolsójáról -Trefort Ágoston és Szalay Imre idejében-egy képem eladása után magam mondván le - időnkint a legvigasztalanabb pénztelenségben leledzettem. 1 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. 159. p. »Ejnye, de rossz kedve van magának« - mondta -, »pedig jó hírrel várom ám, eladtam a képét, mit gondol, mennyiért?« Hirtelen támadt örömömben aztán találgatnom kellett a saját festményem árát, melyet Munkácsy szabott meg. Bizony nem mertem a háromezerig licitálni. (...) Munkácsy az az ember, aki a saját óriási pénzforgalmú háztartási viszonyaival sohasem látszott törődni, erre is gondolt és csakugyan: ötszáz frankos részletekben adta át képem árát s így félesztendőre biztosította »gondtalan megélhetésemet«.”2 2 Rippl-Rónai József: Emlékezések (részlet: Munkácsy Mihályról). In: Nyugat 3/24. 1910. december 16. In: http://epa. oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm 147 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
