Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1880-as évek A festőfejedelem párizsi csodapalotája

♦ Munkácsy nagy műterme Párizsban Krisztus-képeinek ♦ Munkácsy feleségével és egy vendéggel keleti vázlataival és egy kitömött lóval (1890 körül; fotó: ismeretlen; sátrában (1886 és 1890 között; fotó: ismeretlen;

Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Munkácsy Mihály Múzeum) ♦- *"■& &r -wí* $ isi vma '■ **\mt i msamsm,w**** m.m mm/mn

♦ Az Avenue de Villiers palotában, feleségével (1886 és 1890 között; fotó: ismeretlen; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦

♦ Szánthai István: Munkácsy Mihály műtermében (A kép forrása: Vasárnapi Újság 42/15. 1895. április 14. [229]. p.) ♦

ÍT

Mm

■ |t| r

TOflr v? .j|: ' - E

pl Ji 1

** s

a vidámságot vagy dühöt... Kitáruló karok vagy egy ellazuló törzs éppen olyan édesen tudnak »mosolyogni«, mint a szemek és az ajkak. De, hogy a testnek minden kinyilatkozását megértsük, »könyvének sorait« türelmesen végigszótagolva kell olvasni. Az ókor mesterei, az akkori szokást követve ugyanezt tették.” - vallja szobrász.1

Rodin arra ösztönöz, hogy újra és újra körüljárjuk műveit, eközben jogosan véljük ügy, hogy szobrainak több főnézete van. Ezzel igazodunk elvárásához, hogy befogadóként az eseményt, a történést, a mozdulatot, a gesztust pillanatról pillanatra kövessük.

1 Rodin: Beszélgetések a művészetről. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. 29. p.

MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA