Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1882 Újra Krisztus: Munkácsy elkezdi a második képet előkészíteni
♦ Munkácsy a keresztfán. Fotótanulmány a Golgota című képhez (1882-1883; fotó: De Suse; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Rex Iudeorum, rövidítve INRI, azaz a Názáreti jézus a zsidók királya. Ezt a munkát is a hóhér (ács) végzi el. Isten bűntelen fia a földi gyötrelmek végén jár, az ég felé tekint, ez a halál előtti utolsó pillanat lehet. Krisztus emberi szenvedésével szembesülünk, amit az is erősít, hogy glóriát Munkácsy nem fest a képre. Sem a Golgotára, sem a másik két táblára. Ez a jelenet realitásjellegét erősíti, bár a tábla nem mentes az idealizálásra való törekvés megjelenésétől sem. Mivel Munkácsy a festés során feltárandó jellemet és érzelmeket igyekszik empatikus képességei mozgósításával értelmi és érzelmi téren is megközelíteni, a Megváltó terhével való, akár csak pillanatnyi azonosulás nem nehéz elképzelnünk, milyen terhet róhat rá. Az azonosulásnak ezt a fájdalmát az az ember jól ismeri, aki tegező viszonyban van a Teremtővel. Viszont mint tudjuk, manapság is vannak, akik Krisztus gyötrelmében fizikai értelemben is osztozni akarnak, de ilyesmire persze Munkácsynak nincs szüksége, az átélés képességét és fokát önmagából termeli ki. Nyilvánvaló, hogy a keresztre feszítés nem tartozik a gyors halált hozó egyszerű kivégzési munkáit. Megírták, hogy nagy tetszést keltett Griecs Tomóné, aki egyszerű szövőszéken, a közönség szeme láttára készítette szőttesét, és Kesjár Erzsiké, aki a csabai lányok színgazdag népviseletében font kerekes rokkáján. A kiállított szőttesek közül különösen a törölközők, térítők tűntek ki harmonikus színvilágukkal és tartósságukkal. A kiállítás látogatói közül gróf Apponyi, Zichy Lívia grófnő, gróf Andrássy Gyula és Bubics nagyváradi kanonok szólt elismeréssel a munkákról, és mindnyájan rendeltek is azokból. A sikeres bemutatkozást bizonyítja az is, hogy Kemény kereskedelemügyi miniszter a csabai népipar fejlesztésére egy kendertörő gépet ígért Csabának. A kiállításon megjelent Erzsébet királyné két új szövőszéket ajándékozott a csabaiaknak, a betanításhoz pedig Késmárkról küldött szövőmestert.”1 1 Gécs Béla: A csabai népi szövőipar indulása és sikere. In: Csabai Mérleg 15/10. 2005. május 19. 9. p. ♦ Gyulai László: Az Országos Nőiparkiállításon bemutatott székely szövőszék (A kép forrása: Vasárnapi Újság 28/37. 1881. szeptember 11. 586. p.) ♦ 115 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
