Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1882 Munkácsy Krisztusa Közép-Kelet-Európában
Munkácsy Krisztusa Közép-Kclet-Európában a 1882 januárjában Munkácsy az osztrák fővárosban is bemutatta a Krisztus Pilátus előtt című képet. A festményt a művész is kísérte, de a szállítás és a bemutatás minden részletre kiterjedő szervezési munkálatai műkereskedőjét, Charles Sedelmeyert terhelték. A colpachi iskola tanítómestere / Tanulmány a Colpachi iskolához (1882; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) Munkácsy számára az első jelentős sikereket hozó népi tárgyú életkép műfajának vissza-visszatérő megjelenéseként értékelhető a Colpachi iskola, amelyhez előkészítő tanulmányként kapcsolódik a tanterem üres, majd emberalakokkal telezsúfolt ábrázolása, valamint a tanítómesterről festett portré és a kissé aránytalan alkatát egészében mutató vázlat (Tanító felelő kislánnyal). Nézzük meg figyelmesen a tanulmányfejet. A titka tulajdonképpen egy adottság, amelynek kibontása egy folyamat, amit a pályakép illusztrál. Munkácsy kihasználta a jellemábrázoláshoz nélkülözhetetlen ösztönös érzékét, pszichológiai fogékonyságát a tétovaságot, gyengeséget nem ismerő arc, figyelmes, de szúrós tekintet, elutasítást könnyen mondó, összeszorított keskeny ajkak megfestéséhez. Semmi udvariasság, semmi kendőzés! ♦ Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képének főalakja / részlet a redukcióból (1881; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ 1882. január 22-én „Nagyságos Munkácsy Mihály urat kebelére tiszteletbeli tagnak megválasztotta” a szegénységtől óvó önsegélyezési egyesületek alapítási hullámában életre hívott Budapesti Festők l-ső Betegsegélyező és Temetkezési Egylete. ♦ A Budapesti Festők I-ső Betegsegélyező és Temetkezési Egyletének oklevele (1882; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ■t MMFEST1 FíiTOI l> BETKSEtm» I. IEIE1IEIESIEOVLETE Wyrál EB6VXL EVWM&AMK ZttBBffARSAHXOH SSOTK»! NAGYSÁGOS 1/HEÁCSY MIHÁLY A mai békéscsabaiak is szívesen látogatják a város- központ közelében lévő Széchenyi-ligetet, amelyet az evangélikus ótemető területén alakítottak ki. A területen 1776. augusztus 11-től 1847-ig temetkeztek, majd „1850- ben, jóllehet a lelkészek élénken tiltakoztak a kegyeletsértő eljárás ellen, »városi mulató erdőcske« lett a temetőből1”. Békéscsaba másik közparkja az Árpád-liget volt, amelyről a Filippinyi Sámuel szoborkompozíciójával díszített Árpád fürdő is kapta a nevét. Harmadikként pedig a Petőfi-ligetet alakították ki, amelynek csemetefákkal történő beültetése Munkácsy Mihály magyarországi látogatásának idején, 1882-ben történt. A kerttervezési munkát Sztraka Ernő mérnök vállalta magára. 1 Dr. Korniss Géza: Békéscsaba megyei város története alapításától napjainkig. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: dr. Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. 1930. 32. p.
