Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1881 Elkészült Munkácsy első bibliai tárgyú festménye
a festő művészi hírnevének öregbítését, valamint az egyébként is virágzó műkereskedelmi üzlet helyzetének még további javulását. Az újabb nagy erőpróbára készen álló Munkácsyval egyetértésben választja Sedelmeyer témaként „minden idők legnagyobb vértanúját, Krisztust, az Istenembert”1. Perneczky Géza szerint: „Munkácsy külső karrierjének iránya a szuperprodukciók felé tartott... (...) Munkácsy első Krisztus-képének, a Krisztus Pilátus előttnek a története - utólag visszatekintve rá - kísértetiesen hasonlít egy modern filmprodukció elkészítésére és forgalmazására.”2 A szerzőnek igazat kell adnunk, bár az a mód, amelyet Sedelmeyer a mű népszerűsítésére választ, a XIX. század végén nem tekinthető sem újdonságnak, sem egyedinek. Munkácsy bibliai tárgyú kompozíciókban korábban nem gondolkodik, így az első Krisztus-kép előkészítése igen nagy koncentrációt és körültekintést kíván tőle. jó darabig csupán érleli az elképzelést, és a művészettörténet hasonló tematikájú alkotásainak megismerésén fárad. A vallásos pátosz megjelenítésének lehetőségeit szintén komolyan meg kell fontolnia. Előbbiek mellett figyelemmel kíséri a keletkutatás és a régészet akkori eredményeit, amelyek segítik a környezet, az architektúra, a kellékek és a viselet megválasztásában. Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy Krisztusa arcához viszont nem a hagyományos zsidó karaktert kívánja mintaként alkalmazni. Nagyrészt az előbbiek nyomán lesz „az orientalizáló historizmus leginkább ünnepelt mestere...”, melynek lényegét Sinkó Katalin ekképpen foglalja össze: „Az orientalizáló biblikus képek a korszak keletkutatóinak nézeteire reflektálnak, miszerint az életmód, a szokások, a viselet és háztartás terén Eszak-Afrikában, Szíriában, Palesztinában vagy a törököknél a bibliai idők óta majdnem minden változatlanul maradt fenn, így tehát a keleten végzett kortárs stúdiumok voltaképpen az »ókori« adottságokat találják.”3 1 Idézi: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 211. p. 2 Perneczky Géza: Munkácsy. Corvina Kiadó, Budapest, 1970. 35. p. 3 Sinkó Katalin: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realiz♦ Krisztus Pilátus előtt / katalógus (1886; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Munkácsy az évek során Krisztus szenvedéstörténetének bemutatását továbbfejleszti. A tulajdonképpen három táblába sűrítő feldolgozáson lejátszódó események közismertek az Újtestamenmusa”. In: Gosztonyi Ferenc (szerk.): Munkácsy a nagyvilágban. Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben. Katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria - Szemimpex Kiadó, 2005. 66-67. p. M. DE MUNKÁCSY PUBLISHED BY CH. SEDELMEYER 6. rue Je la' RochefoiiéitlU. 6 PARIS élet alakulását figyelve 5 fedezte fel Munkácsy Mihályt, akinek az Hatónál c. képét az 1869-es tárlaton vette meg, még mielőtt a festő Siralomházc. festménnyel elindult volna a diadalútjára. Később a barátságuk szorosabbá vált, a politikus biztosította anyagilag a művész párizsi tartózkodását és még Tőketerebesen is vendégül látta. Munkácsy a párizsi Magyar Egyesület részére készült festményen örökítette meg a pártfogóját, a képet az 1900-as párizsi világkiállításon bocsátották a nyilvánosság elé. Az Andrássyak tulajdonába került a Virágcsendélet gömb alakú vázával c. kép mellett két értékes vázlat is: az egyik a Pilátus-képhez, a másik, a Kálvária főcsoportjának egyik variánsa, az Andrássyak tőketerebesi sírkápolnájának az oltárához készült. Egyik utolsó alkotása, a Siratóasszonyok a keresztfánál c. monumentális festmény, szintén a mauzóleum belsejét díszíti.”1 A fentiekben említett Pilátus-képhez készült remek vázlat a II. világháborúig gazdagíthatta az Andrássy család gyűjteményét, amikor háborús vesztségként a Szovjetunióba került. Sokak fáradhatatlan munkájának köszönhetően Magyarország 1972-ben visszakapta a festményt, amelyet 1999-ig a Magyar Nemzeti Galéria őrzött. Ekkor Munkácsy Krisztus-képeinek egyik legjobb vázlatát aukcióra bocsátották. Ma ismét magántulajdonban van. 1 Név nélkül: Az Andrássy-gyűjtemény. In: http://ifjgrofandrassygyula.hu/7page_idM 15 MUNKÁCSY CAPRICCIO 106
