Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1880 Munkácsi Munkácsy Mihály
Munkácsi Munkácsy Mihály a I. Ferenc József császár 1880. december 12-én Gödöllőn hagyta jóvá Munkácsy Mihály magyar nemesi címét, amelyhez a munkácsi előnév használatát adományozta.1 Bereg vármegye főispánja, gróf Schönborn Bucheim Ervin szerint Munkács városa beleegyezett a munkácsi előnév adományozásába, és ekkor döntött a festő díszpolgárrá avatásáról is. A nemességadomány bejegyzését és a címerképet bevezették a Libri Regii, a Királyi Könyvekbe.2 Az előzmények közé tartozik, hogy Munkácsy először - az 1. Ferenc osztrák császár által 1815-ban (újra)alapított, - Vaskorona Rend III. osztálya kitüntetést érdemelte ki Milton című művének sikere nyomán. Ez a kitüntetés rangemelést vont maga után, amelyet a kitüntetett kérvényezhetett. A festő azonban nem az elnyerhető osztrák lovagi rangot, hanem a magyar nemességet kérelmezte. Tisza Kálmán miniszterelnök, belügyminiszter tudta, hogy Munkácsy nem jogosult a magyar nemesi címre, de a művész sikereire való hivatkozással 1880. november 24-én javaslatot tett annak megadására az Őfelsége Személye Körüli M. Kir. Minisztérium miniszterének, báró Orczy Bélának: „Másrészt azonban nevezett hazánkfiának a művészet terén szerzett érdemei sokkal nagyobbak és neve világszerte oly annyira általánosan ismeretes, hogy kérését ha nem is az általa megjelölt alapon, de máskülönben figyelemre méltónak tartom; az általa kért »munkácsi« előnév legkegyelmesebb adományozása sem ütközik nehézségbe, mert Bereg megye főispánjának f. évi november 5-én 390 szám alatt kelt ide zárt jelentése szerint ez ellen mi észrevétel sem forog fenn. (...) ...van szerencsém nagyméltóságodat tisztelettel 1 A felterjesztés, s annak hátoldalán az uralkodó által meghozott legfelsőbb elhatározás szövege az alábbi címen megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán: mnl.gov.hu/docstore/1112 2 K 19- Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak - Őfelsége Személye Körüli Minisztérium Királyi Könyvek-LXV1IL- 312. p. ♦ Munkácsy Mihály címere ♦ ♦ Munkácsy címeres pecsétnyomója elefántcsont fogóval (1880 után; Munkácsy Mihály Múzeum) » Perlrott Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880. február 2 - Budapest, 1955. január 23.) festő és grafikus, a magyar piktűra jelentős mestere, a magyar Vadak képviselőjeként a XX. századi honi festészet egyik megújítója volt, akinek művészete Kassák Lajos szerint: „..élettel terhes - a mesterség sémáival lemérhetetlen, s mással mint önmagával nem magyarázható."' A nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Innen indult Párizsba, ahol először Georges Braque-kal és Robert Delaunay-val ismerkedett meg, ám végül - Ziffer Sándorhoz és Bornemisza Gézához hasonlóan - Henri Matisse egyik első tanítványa lett. „Matisse volt az, aki döntő hatással volt fejlődésemre. 1 Idézi: Csapiár Ferenc: Perlrott Csaba Vilmos. Kiállítási vezető. Budapest, Kassák Múzeum és Archívum, 2005. [3. p.] ■ UGYANEKKOR TÖRTÉNT ♦ Perlrott Csaba Vilmos: Csendélet asztali órával (1916 körül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 102
