Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Békés - Povád
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 G 1 5 Bronzgyűrű.,Békés — Povád y gü hajkarika és egy másik, sima S-végű bronz hajkarika alkotta a leletanyagot. A lelet ifj. Szálkái István békés- diteri lakos ajándéka volt. A leletmentési területen találta Trogmayer Ottó ásatása előtt. Milyen jó, hogy akadnak néha a múltunkat igazán szerető és tisztelő honfitársaink.41 A temető használatának korát Trogmayer Ottó all. század első harmada és a 12. század első harmada közé tette. Véleménye szerint a fegyveres lovassírok a legkorábbiak a temető sírjai közül. Felhívja a figyelmet, hogy az 58. sírban talált, közelebbről meghatározhatatlan Árpád-kori pénz ellenére a sír leletei a 10. századra utalnak, ugyanúgy, mint a temető többi lovas vagy fegyveres sírja. Révész László a korainak, 10. századinak tartható povádi sírokat is a 11. századra keltezi. Véleménye szerint all. század első felében még számos ilyen temetkezés történhetett. Példaként hozza, hogy a Sarkadkeresztúr-Csapháti legelő, Barna-tanya lelőhelyen, a 117. sírban lószerszám, nyílcsúcs, S-végü hajkarika mellett I. András király (1046-1060) dénára került elő. A Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Magyarhomorog-Kónyadombon a 25. sírban nyílcsúcs és íj markolatcsont mellett szintén I. András király (1046-1060) érméjére bukkantak.42 Magam még egy lelettel egészítettem ki a sort. Valószínűleg ide sorolható az Újkígyós-Skoperda-tan'ya lelőhelyen feltárt 3. sír is. A sírban sima hajkarika, nyílcsúcs, tegezdíszítés(?), íjborító csontlemezek mellett egy meghatározhatatlan, félbevágott, átfúrt ezüstpénz került elő. A temetőben csak Árpád-házi királyok pénzeit találtuk, ezért feltehetően ez is az volt.43 A povádi 45. számú sírban talált nemzetségjegyek alapján a rovásjelek használata valamilyen szinten ismert volt a vidéken. Békés megyében Sarkadkeresztúron, a Csapháti legelőn szintén rovásjelek kerültek elő egy íj csontlemezén. Nem kell persze azt gondolni, hogy mindenki tudott írni és olvasni, de egyesek ismerhették a betűket. Érdekes, hogy a rovásírás kifejezés abból adódik, hogy fába rótták bele a jeleket. ír szavunk pedig rokon az írdal kifejezéssel, honfoglalás előtti török eredetű, és a széthasít, vág jelentéssel bír. Hogy milyen mély összefüggések vannak a kifejezéseink között, számomra a „betű” szavunk bizonyítja. Feleségem székely származású, és családjában rendszeresen használják a „bütü” szót, ami a gerendák'végét jelenti. Sokáig nem értettem, milyen összefüggés lehet egy gerenda vége és a betű között, de a két szó hasonlósága izgatta a fantáziámat. Végül rájöttem. Ahol a gerenda el van vágva, ott a bütüje. A „bütü” valójában „vágást” jelent. Vagyis a betű szavunk rokon rovás szavunkkal, mert mindkettő a fába való bevágást, beróvást jelenti. 41 A leletek a Munkácsy Mihály Múzeumban vannak. 42 Révész László: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. - Ein landnahmenzeitliches Frauengrab in Békéscsaba-Erzsébethely. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve-Studia Archaeologica III. (1997). 154. 43 Medgyesi Pál: 10-11. századi temető Sarkadkeresztúr határában. Előzetes jelentés. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXX-XXXI/2. (1993). 488.
