Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Endrőd - Szujókereszt - Gádoros - Bocskai u. 44.
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 rőd Szujókereszt A z öregszőlőki lakott területtől délnyugatra van a lelőhely, ahol a Békés megyei topográfiai kutatás keretében 1975-1978 között-összesen 180 sír tártak fel. Ezek közül 149 egy 10-11. századi köznépi temető sírja. Az 1., 13., 60., 123. és 128. sírban részleges lovastemetkezés volt. A 60. sírban kerek, ezüstből készített kaftánvereteket is találtak, az 1. sírban pedig csontpálcás vaszabla és faragott csontlemez került elő. A jellemzőbb darabok: sodrott nyakperecek, kéttagú bronzcsüngők, bronz fülesgombok, bronzcsörgő, S-végű ezüst és bronz hajkarikák, különböző formájú gyöngyök voltak. All. századi pénzek I. András (1047-1060), Salamon (1063-1074) és I. László (1077-1095) király veretei.120 A két faragott csontlemezt a kengyelek szíjainak beállításával hozták kapcsolatba, de nincs kizárva, hogy más funkciójuk volt. A sírok anyagának vizsgálatakor mindig figyelembe kell venni, hogy a sírba tett mellékleteknek csak egy részét találjuk meg. A szőttesek, a szépen hímzett ruhák, a szőnyegek, a nemeztakarók, a fából, tökből készült edények, a fa vagy szaru eszközök, a csont nélküli húsételek nyomtalanul elporladtak az évszázadok során. Pedig ezek a szegényebb társadalmi rétegeknél is előfordulhattak, hiszen például egy szépen hímzett inghez tű, cérna és némi kézügyesség kellett csak. És nyilván a fafaragást is évszázadokkal (évezredekkel) a honfoglalás előtt ismerték már, éppúgy, mint a szaru megmunkálását. Sajnos csak a gazdagabb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, hogy ruháikat, öveiket, a lószerszámokat fémveretekkel díszítsék. Ezek a maradandó anyagból készült tárgyak, díszek megmaradnak, és ezek alapján az egykori öltözetetüket sokkal pontosabban tudjuk rekonstruálni. End Gádoros Bocskai u. 44. A Békés Megyei Közlöny 1933. nov. 22-én megjelent számában számolt be a Gádoroson előkerült honfoglalás kori leletekről: „Értékes leletekre bukkantak a gádorosi ásatásoknál. Egy gádorosi gazda (Rozsnyai György) kertjében, homokbányászás közben, óriási értékű honfoglalás kori leletek kerültek elő”. Csallány Gábor szentesi múzeum igazgató, aki a leletek korát megállapította, Kreznerich Ferenc orosházi tanárt bízta meg a munkával. A feltárás során 4 honfoglalás kori sírt tártak fel. Valamennyi lovastemetkezés volt. 1. sír: Férfi részleges lovastemetkezése. A sírban lókoponya és lóláb csontok, palmettadíszes, aranyozott ezüstlemezes csat és szíj vég, 4 db aranyozott ezüst kisszíjvég, 11 és 13 db kétféle alakú, díszes, aranyozott ezüst 120 Makkay János: Endrőd-Szujókereszt. Régészeti Füzetek. 29. (1976) 7., Makkay János-Jankovich Dénes-Szőke Béla: Endrőd-Szujókereszt. Régészeti Füzetek, 1978. 81., Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest 1989. 143-146., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 158., A leletek a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban vannak.
