Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Szeghalom - Korhány-halom - Tarhos - Városerdő-dűlő (Békés - Városerdő=Békés - Várdomb)
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 G 1 5 B anner János vezetésével 1955-ben ásatás folyt a lelőhelyen. Bóna István kutatóárkokkal kereste a várdombi bronzkori településhez tartozó temetőt. 1955-ben és 1959-60-ban, más sírok mellett, tíz 10. századi sírt tárt fel. A lelőhely a korábbi szakirodalomban Békés-Városerdő és Békés-Várdomb néven is ismert volt.261 A 10 sírból egyben csecsemő, egyben egy kislány, négyben férfiak aludták örök álmukat. Egy felnőtt sír esetében nem lehetett megállapítani a halott nemét. A leletanyagban262 263 264 nyílhegyek, gyöngyszem, gyűrű, hajkarika, fazéktöredék, lándzsahegy töredéke található.265 Az 1. számú sírban egy férfi feküdt. A bronzkori törmelékrétegbe beásott sírgödör nem volt jól megfigyelhető, de a váz körüli faszén darabok ^oporsós temetkezésre utaltak. A jobb vállnál 4 db rombusz alakú vas nyílhegy került elő. A jelek szerint a férfi tegezét, a benne levő négy nyíllal, a halott jobb kéz felőli oldalán helyezték el, olyan módon, hogy a tegezben levő nyilak, és így a tegez szája is, a jobb váll magasságába került. Ezeket a nyilakat kovácsolták, és nyéltövisüket a nyílvesszőkbe eresztették, beragasztották, és bandázsolással megerősítették. A vesszők végére tollakat ragasztottak, a pontos repülés érdekében. Egy-egy tegezbe 15-20 vesz- sző fért el, heggyel felfelé. Magát a tegezt a jobb oldalon, az övre akasztva viselték. Ez általános volt a keleti nomád népeknél. A 2. számú sírban fekvő nőnek két bronz hajkarikája volt. Az egyik kör keresztmetszetű bronzhuzalból hajlított. Végei ferdén elcsípve. Sima, nyitott. Az alsó fogsorra akadva került elő. A másik hajkarika lapos, bronzlemezből hajlított. Elvékonyodó végei kissé egymásra hajlanak. A koponya alatt került elő. A rágcsálótól elmozdított bal kézcsontok egyik ujjcsontján bronzlemezből hajlított, nyitott, szabálytalan kör alakú gyűrűt viselt. Egy vascsat rozsdás maradványai a bal alkaron kerültek elő. Ezen kívül egy agyaggyöngy volt a jobb oldali bordák között. Finom agyagból égetett, világosbarna, ötszögletű, gerezdes. A 3. sír férfiának két rombusz alakú vas nyílhegye a combcsontok között került elő. A 4. sírban egy csecsemő feküdt, melléklete nem volt.2'"' Az 5. sírban a nő mellé egy bikónikus orsógombot helyeztek. Egy állatjáratban került elő, és valószínűleg nem ehhez a temetkezéshez tartozott (nem azonosítható). Az orsógomb sírba helyezése ősidők óta szokás volt, nemcsak a magyarságnál. A nők dolga volt a fonás, és ennek az eszköze, az orsógomb, a túlvilágon is szükséges eszköz volt őseink hite szerint. A 6. sírban fekvő férfi sírját egy későbbi földmunka megbolygatta. A sírba egy fazék válltöredéke került elő. A domború vállon fogazott szerszámmal készült hullámvonalak részlete látszik. Férfi feküdt a 7. sírban is. A homlokán zöld patina nyoma volt megfigyelhető a jobb szemgödör felett, és ezüstlunula fele a nyakcsigolyán. A lunulák (félhold alakú csüngök) termékenységi szimbólumok, és általában a nők ékszere volt. A 8. sír kislánya bal csuklóján nyitott, elkeskenyedő végű karperec került elő. A 9. sírban a nő bal csuklóján bronzból készült kerek átmetszetű karperec volt, melynek nyitott, elkeskenyedő végei egymásra hajlanak. Az egyik ujján bronzból készült gyűrűt viselt, melynek külső felületén ferde rovátkolások láthatók. A 10. sír felnőttjének nem volt melléklete. Szórvány, nem sírból származó leletek is előkerültek, melyek a következők. Az 5-6 sírtól Ny-ra, 70 cm mélyen, álltajáratban S-végű, sima hajkarika került elő. Ezek a 10. századi magyar sírok nem összefüggő, nagyobb temetőből származtak, hanem kisebb sírcsoportokból. Biztosan 11. századi temetkezés nem került elő. A sírokban 10. századi szabad emberek temetkeztek. 261 Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája. 10. Békés megye régészeti topográfiája IV./3. Békés és Békéscsaba környéke régészeti topográfiája. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 645-648. 262 A leletek a Munkácsy Mihály Múzeumban vannak. 263 Ecsedy István-Kovács László-Maráz Borbála-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 6. Békés megye régészeti topográfiája. IV/1. A Szeghalmi járás. Szerk.: Bakay Kornél-Torma István. Budapest, 1982. 41-45. 264 A Munkácsy Mihály Múzeum leltárkönyve tévesen egy lándzsacsúcsot is ehhez a sírhoz sorol. Ez valójában a gepida „A” sírból származik.
