Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Szarvas - Honfoglalás kori karperec
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 Q 1 5 Szarvas területe Honfoglalás kori karperec A következő honfoglalás kori ezüst karperec évekig közöletlenül kallódott a szarvasi múzeum raktárában. 1952-ben más leletekkel együtt került át a szarvasi Vajda Péter Gimnázium régiségtárából a Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményébe. Szinte biztosan Szarvas környéki lelet, s valószínűleg Krecsmarik Endre szarvasi tanár ásatásából származik. Palov József, akkori szarvasi múzeumvezető elmondása szerint Krecsmarik Endre az ásatási leleteinek egy részét a szarvasi gimnáziumnak adta. Mivel Krecsmarik 1913-ig közli az ásatásai anyagát, a karperec később kerülhetett elő. Valószínűleg az 1930-as, 1940-es évekre tehetjük az előkerülés időpontját.246 Az ezüst lemez karperec ívelten meghajlított, két végénél zárt lemezszalagjából 3 összefüggő és egy különálló, de hozzá tartozó darab maradt meg. A lemezszalag nem csak jelenlegi állapotában töredékes és hiányos, hanem akkor is csonka volt, amikor utoljára használták. Eredetileg szélesebb volt, később a lemeznek több mint 1/3 részét, eléggé szabálytalan vonalban levágták, valószínűleg ollóval. így keskenyebb és egyenetlenebb szélű lett. A kopásnyomok alapján a levágás után nem sokáig használták. A szétvágáskor nem csak a díszítését, hanem korábbi zárószerkezetét is megcsonkították. Eredetileg ugyanis csuklós szerkezettel rögzítették egymáshoz a meghajlított lemez pödrött csövecskékké alakított két végét. Ebből a lemezszalag egyik végén a középső, a másikon pedig a felső pödrött csövecske töredékes részlete maradt meg. Arról, hogy a lemezszalag már használata alatt eltörött, az egymással szemben levő két lyukpár tanúskodik, amely két összeillő töredéknek a törésvonala mellett, alul-felül látható. A lyukakat a lemez fonákjáról a színe felé ütötték át, majd visszaütögették a szélét. Az egyik lyuknál a lemez hátsó oldalához vékony fémdarab tapadt, ami talán az összeerősítést szolgálta. Még egy utólag átütött, az előbbieknél nagyobb lyuk van a szalaghoz most közvetlenül csatlakozó darabon, annak lezárt végének közelében. Ennek a széle egyenetlen, élesen kitüremkedik, ami azt bizonyítja, hogy ezt nem a többivel, hanem később ütötték át. A megcsonkított lemez végeinek rögzítésében lehetett szerepe. A díszítés csaknem teljesen rekonstruálható. Az állatok valószínűleg szárny nélküli griffek. Nem mintáról másolták őket, hanem külön-külön alakították ki mindet. Váltakozva, szemben illetve háttal állnak egymásnak. Az állatalakokat bezáró köríveken kívülről, a lemezszalag megmaradt felső szakaszán, kettős ívelt vonalú átkötés fogja össze, amelyhez a tarsolylemezekről ismert kettős körvonalú legömbölyített végű levéldísz csatlakozik. A díszítés a lemezszalag egyik végén az állatalakot magába foglaló kettős kör ívével kezdődik, a másik oldalon egy elmetszett körívvel végződik. A minta poncolóval készült. Egyenes és kör alakú poncolót használt a mester. A minta kiemelése végett a hátteret kissé visszakalapálta, majd aranyozta. A kissé vályúszerű nyomokból és a kikerekedő mélyedésekből látszik, gömbölyű szerszámot használt. A hátteret tűzaranyozással aranyozta, majd eldolgozta a felületet. Mivel az állatok szemben illetve háttal álltak, még egy állatalak lehetett, ami elveszett. így eredetileg kb. 21 cm lehetett a teljes hossza. Eredetileg 3 cm széles volt. Visszapödrött végű karperec van a honfoglaló magyaroknál pl. Vésztő-Kótpusztán,247 a csuklós záródás inkább az avaroknál fordul elő. A Szabolcs megyei Bashalom-Fenyvesdombon előkerült egy hasonló honfogla246 Kovalovszki Júlia: A szarvasi honfoglaláskori ezüst karperec. Folia Archaeologica XII. (1960) 173., Jankovich B. Dénes-Makkay János- Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 472., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 162. és 7. kép., A tárgyak a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban vannak. 247 Hampel József: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. I-III. (1905) 502. t. 4.
