Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Sarkad - Peckesvár (Sarkad-Peckesi domb)
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 keveredve feküdtek. Mellékletei között tömör bronz fülesgomb, ezüstszalag töredékei és kis vastüske négy töredéke van. A vékony, 7 mm szélességű, ezüstlemezből készült pántkarperecek a csuklón, vagy a bokán kerülnek elő a férfisírokban, és rendeltetésük nem teljesen azonos a női sírokból előkerült karperecekével.192 Az 5. sírban fekvő férfinak lószerszámos temetkezése volt. A mellékletek között vastöredék, két darab vállas kengyel széttöredezett darabjai és hevedercsat töredékei találhatók. A 74. sírban egy gyermek feküdt. Nyakában hurkos-kampós záródású, három vékony bronzhuzalból sodrott nyakperece, öt pasztagyöngye és egy bronzlemezből készült, apró pántgyűrűje volt. A jobb kéz gyűrűsujján és a jobb kéz középső ujján egy-egy bronz pántgyűrűt viselt. A 83. sírban eltemetett nő terhes volt. Hajában két oldalt ezüst, S végű hajkarikákat viselt. Szegecselt vaslemez töredékek feküdtek a mellkas baloldalán, a felső bordákon. A jobb és a bal kéz gyűrűsujján egy-egy S-végű hajkarikája volt. A többi sír leletei között ezüst és bronz sima karikák, ezüst és bronz S-végű hajkarikák, sodrott ezüstgyűrű, bronz karperec, gyöngyök, ezüstlemez töredékek, Salamon (1063-1064), I. László (1077-1095) király pénzei, vaskések, vascsipesz található.193 Mint láttuk, a temetőnek csupán egy része a feltárt 85 sír. Liska András megállapítása szerint a sírok legyező alakban helyezkedtek el, és a leletek alapján egy a 10. század közepén induló, és a századforduló táján megszűnt temető egy részletét tárták fel a lelőhelyen. Sarkad Peckesvár CSarkad-Peckesi domb] N agy munkába fogtak 1927-ben Sarkadon, a Peckesvárnak illetve Peckesi dombnak nevezett határrészen. Gőzekével, kb. 70 cm mélyen, felszántották a területet. Nagy volt a meglepetés, amikor emberi csontvázak maradványait, edénytöredékeket, mindenféle tárgyakat fordított ki az eke. Nem is csoda, hiszen egy bronzkori teli (lakódomb) és az azt körülvevő falu helye található itt, azt bolygatták meg. A több méter magas domb évszázadok alatt, az itt élők újra és újra megújított házainak maradványaiból, a kidobott szemétből, eltört kerámiatöredékekböl, állatcsontokból, elkorhadt famaradványokból lett egyre magasabb, a korai és a középső bronzkor folyamán (ottományi és gyulavarsándi kultúra). Vár itt soha nem állt, de a török időkben, un. tarisznyavár volt a dombon. Számos ilyen állt a Sarkadi-tó környékén. Valójában egy megfigyelő pont lehetett, palánkkal körülvett őrtorony, ahol a derék sarkadi hajdúk figyelték, nem közeledik-e ellenség a város felé. Mert ellenség az volt bőven. Török, német, rác, elfajzott magyar - és legfőképpen az adószedők. Ment is a jelzés, ha nemkívánatos elemek közeledtek Sarkad várral védett városa felé. De nem csak a bronzkorban fordultak meg itt emberek. Az 1927-ben előkerült régészeti leletek egy része a Magyar Föld Rt. Sarkadi Bérgazdaságának ajándékaként a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és ezek közül több honfoglalás kori lelet is található.194 A leletek között van 2 db bronzból készült, áttört állatalakos hajfonatkorong, egy ezüst lemezkarperec, melynek két nyitott végére ezüst díszt szereltek, nyitott bronzkarika, tömör bronz fülesgomb, fejes bronzszögecs, 192 Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok I. Budapest, 1962. 71. 193 A leletek a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban vannak. 194 A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak.
