Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Orosháza - Csorvási műút - Orosháza - Kristó-téglagyár
Nagy Albert tanyája A Magyar Tudományos Akadérpia tervásatása során a város határában, a csorvási müút mentén két - egymás közelébe, kb. 200 méterre, telepített honfoglalás kori temetőt vizsgáltak meg. Az egyik egy teljesen feltárt temető, 6 sírral, melyek közül 5 egy sorban helyezkedett el. Háromban lócsontok, de a többiben is nyerges temetkezésre utaló tárgyak voltak. Az egyik - valószínűleg babonás okokból feldúlt - sírnál, külön elhantolt lókoponyát találtak. A fej alá helyezett nyergek voltak a 2. és 4. sírban. A leggazdagabb mellékletű 2. sírban Ugo és II. Lotario (931-947) pénze került elő.179 A sírok utólagos feldúlásának több oka is léhet. Ha a területen a lakosság kicserélődött, az újonnan beköltözők feldúlhatták a még felismerhető sírokat. Ebben az esetben a cél egyértelműen a sír kifosztása volt. A sírban található ékszerek, övék, fegyverek, lószerszámok nagy kísértést jelenthettek, hiszen a sírrablóknak le kellett győzni magukban a halott szellemének bosszújától való félelmüket. Megbolygathattak egy sírt babonás okokból is. A halottól, a visszajáró kísértettől,- rontó szellemektől való félelem miatt már a temetéskor történhettek megelőzési kísérletek. A sírba éllel felfelé elhelyezett éles szerszám, balta, sarló célja az ártó szellemek elleni védelem volt. A betemetett sírba nyíllal való bele lövés is hasonló céllal történt. Ha ezek ellenére a halott szelleme „visszajárt”, akkor megnyitották a sírt, és a halott hasra fektetésével, lábainak levágásával és más praktikákkal próbálták elejét venni a további kísértésnek. Orosháza Kristó-téglagyár A gyár központjában, a Béke Tsz II. sz. istállója mögött, az 1953-ban feltárt 11-13. századi sírok mellett, silógödör ásásakor további 10-12 K-Ny-i irányítású csontvázat pusztítottak el. Egy sírban fakoporsó nyomai, több sírban faszénrögök voltak. Valószínűleg a középkori Orosháza temetője lehetett, amelynek nagyobb részét az agyagbányászás elpusztította, illetve Majláth Béla még a 19. század végén feltárta. Erre a temetőre vonatkozhat az az adat is, hogyl954-ben a város É-i végén, a budapesti kövesút mellett, a Kris- tó téglagyár területén, az úttól kb. 100 m-re, földmunkák közben, sírokat találtak. A feltárt 9 sír leletei között S-végű hajkarikák és üveggyöngyök, fülbevaló, félhold alakú csüngő, sodrott ezüstgyűrű található.180 179 Dienes István: Orosháza. Régészeti Füzetek 15. (1962) 61-62., Dienes István: Orosháza. Archaeológiai Értesítő 89. (1962) 267., Dienes István: A honfoglaló magyarok. In.: Orosháza története és néprajza I. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 145-149. 180 Olasz Ernő: Orosháza. Kristó téglagyár. Archaeológiai Értesítő 82. (1955) 102., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép- Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest 1962. 60., A leletek az orosházi Szántó Kovács János Múzeumban vannak. i
