Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Mezőberény - Kér-halom-dűlő, volt Valentinyi-tanya
Honfoglalók a békési tájakon Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei készült asztali készleteket. A felsőbb rétegeknél réz, bronz, ezüst, esetleg arany kancsók, poharak, szilkék díszíthették az asztalokat. Sajnos, ezek közül, ami nem került sírba, vagy nem rejtették a föld alá, az nyomtalanul eltűnt. A fém olyan értékes volt, hogy ha egy ilyen edény tönkrement, nem dobták el, hanem a fémet újrahasznosították, vagyis beolvasztották. A kereszténység felvétele után valószínűleg meg is semmisítették a „pogány” motívumokkal díszített edényeket. Sajnos a szőnyegek, a jurt részei szintén nyomtalanul elenyésztek, és csak a keleti néprajzi.párhuzamok alapján lehet elképzelésünk a honfoglalás kori jurtok berendezéséről. A lassan letelepedő magyarság egyre kevésbé vándorolt, kialakultak az állandó szállások. A hosszú ideig egy helyben álló jurtokat árokkal vették körbe, ami a vizet elvezette, ugyanakkor a kidobott föld sáncával némi védelmet is jelentett. A jurtok lassan eltűntek, helyüket átvették a házak. Mezőberény Kér-halom-dűlő, volt Valentinyi-tanya A város É-i szélén, a körgát É-i és a köröstarcsai országút Ny-i oldalán tárta fel 1943-ban Kalmár Sándor régész azokat a honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírokat, melyek leletei az Magyar Nemzeti Múzeumban vannak.165 A leletekre dr. Valentinyi Károly ügyvéd tanyája mellett, homokkitermelés közben bukkantak. Összesen 98 sírt tárt fel Kalmár Sándor, de a begyűjtött szórványleletek alapján ismeretlen számú, elpusztult sírral is számolni kell. A bánya nyomai még ma is látszanak, egy mélyedés formájában, a legelőben. A 85. sírban vaskés, tegezvasalás, kengyelek, csikózabla, vascsat, a 86. sírból bronzkarikák, bronzgomb, vas nyílhegy és tegezvasalás került elő, mely alapján a sírok honfoglalás koriak. A 23. és 74. sír kéttagú csüngői a 10. század első kétharmadára keltezhetők. A temető többi sírját I. András király (1041-1063), I. Béla király (1060-63), Salamon király (1063-1074), I. Géza király (1074-1077), I. László király (1077-1096), Kálmán király (1096-1116), és II. Béla király (1131-41) pénzei datálják. A leletanyagban ezüst és bronz S-végű hajkarikák (köztük bordázott S-végűek is), gyöngyök, bronzcsüngők, ezüst- és bronzgyűrűk, bronz ruhadísz, félhold alakú csüngő, bronz karperec, ezüstcsüngő, bronz fülbevalók, bronz fülesgombok, kauricsigák vannak. A szórványként, nem sírból előkerült leletek a következők: nyitott bronzgyűrű, S-végű hajkarika, pénztöredék, valamint egy fekete színű, kerek fenekű, kihajló peremű edény. Az edény testén bekarcolt körök, felül hullámos, körömmel benyomott díszítés volt. 1945-ben vörösre égett, és egy része elveszett. A temető 98. sírja tehát a honfoglalás kortól a 12. századig első feléig keletkezett. A temető nincs teljesen feltárva. Kérdés, hogy folyamatos volt-e a temető használata a honfoglalás korától a 12. század közepéig?166 Mint más temetők esetében, ebben a temetőben is megjelennek a kauricsigák, melyek a női sírokban fordulnak elő.167 A gyöngysor részei voltak, és a női termékenységgel kapcsolatos hiedelem miatt viselték őket. A hiedelem oka nyilván a csigák formája, mely hasonlít a női szeméremdombra. A 85. sírban talált vaskés ürügyén essen néhány szó a késekről is. A honfoglalás kori kések mereven 165 A tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak., Török Gyula: Halimba-Cseres X-XI. századi temetője. Folia Archaeologica VI. (1954) 102., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 53., Kürti Béla: Mezőberény területének története a honfoglalásig. In.: Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. 1973. 68., Farkas Gyula-Marcsik Antónia-Szalai Ferenc: Békéscsaba területének embertani leletei. In.: Békéscsaba története I. Szerk.: Jankovich B. Dénes-Erdmann Gyula. Békéscsaba, 1991. 355. 166 Kürti Béla: Mezőberény területének története a honfoglalásig. In.: Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. 1973. 61., A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak. 167 Sokszor írják őket kagylónak, de valójában csigákról van szó.
