Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Medgyesegyháza - Kétegyházi út, Homokgödör
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 Vaskés. Medgyesegyháza — Kétegyházi út, Homokgödör ezeket. Mivel egyetlen kivételtől eltekintve159 mindig ezüstből készültek, s egyszerűbb változataikat nem ismerjük, joggal feltételezi Révész László, hogy nem váltak a köznép által használt ruhadíszekké. A legtöbbször nők sírjaiban kerülnek elő, de néha férfiak mellett is megtaláljuk ezeket160 A 19. sírban talált vékony, kerek veret ezüstből készült, s több darabra tört. Enyhén domború, középső részén kör alakú homorú kiképzés van. Felerősítése a rajta levő lyukakkal történt. A lyukak számát a tárgy hiányossága miatt nem lehet megállapítani. A kissé kimozdult bal könyök táján találtuk meg. A ruhára felvarrt dísz lehetett, de viselésének pontos helyét és módját nem tudjuk megmondani. Két sírban találtunk tegezvasalásra utaló töredékeket. A 4. számú sírban a bal térd magasságában és a bal lábszárcsont mellett, kívül találtunk ilyen maradványokat. Hogy a tegez részei lehettek, az is mutatja, hogy szintén a váz bal kéz felőli oldalán, a combcsont felső harmadánál találtuk meg a sír négy nyílhegyét. A 8. számú sírban talált leletek egy része szintén tegezre utal, bár nem egy helyen találtuk őket. A tegez hossza kb. 80-85 cm lehetett. A 8. sírban talált csontlemezek valószínűleg a tegez száját díszítették. A gerincoszlop mellett, a has magasságában kerültek elő. Eredetileg egyetlen hosszabb lemez volt, de a felszedéskor széttört, s nem lehetett összeállítani. Közelében tegezvasalások, nyílhegyek voltak. Összesen négy sírban kerültek elő nyílhegyek. Négy darabot találtunk a 4. számú férfi sírban, a 8. számú sírban 7 darab nyílhegy volt, all. sírban három. A 12. sírban három nyílhegy került elő a mellkas jobb oldalán. Az egyiknek csak a tüskéje maradt meg. Két sírban kerültek elő kengyelek. A 7. sírban a lócsontok mellett, a váz térdeitől bal kéz felé találtuk meg a kengyeleket. A kengyelek körte alakúak, erősen töredékesek. A 8. sírban talált kengyelek trapéz alakúak, szintén sérültek. Talpalójuk kiszélesedő. A Medgyesegyháza-Kétegyházi út, Homokbánya lelőhelyen feltárt temetőrészlet egyike az egykori Za- ránd megye nyugati részéről ismert 10-11. századi sírmezőknek. A rangosabb temető használati idejét a 17. sír ingnyak díszeinek és a B sír övveretének keltezése alapján a 10. század közepére tehetjük. Nem mond ennek ellent a trapéz alakú kengyel sem, mely már a 10. század 40-es, 50-es éveiben feltűnhetett.161. A temető az egykori Zaránd megye nyugati részén került elő. Feltűnő, hogy az ezen a területen előkerülő honfoglalás kori temetőknek általában nincs 11. századi folytatása. Ezt erősíti a Medgyesegyházán, a Kétegyházi út mellett feltárt temetőrészlet is. 159 Révész László egyetlen ismert bronzveretről tud, mely Szeged-Makkoserdőn, a 64. sírból került elő. Vö.: Fehér-Éry-Kralovánszky 1962. 52., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 52. 160 Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez. Miskolc, 1996. 94. 161 Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez. Miskolc, 1996. 45.
