Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)

Prológus

XIX. század

Mi történt ekkoriban Magyarországon?

„Széchenyi lapja, a Társalkodó, minden kertelés nélkül írja 1845-ben: »A művészet érdekei egyik alkotó részét képezik a politikának,... így a művész szükségképp beletartozik a politika körébe.« Mivel a korszak eszméi szerint a politika feladata a »nemzetboídogítás«, aminek leghathatósabb eszköze a nevelés - ezen belül az esztétikai nevelés -, a művészet ebben az időben fontosabbá vált, mint azelőtt vagy azután bármikor."1 A művészeti közélet formálódásának időszaka ez, ekkor kerültek - nyugat-európai mintát követve - szervezett formában és rendszeresen a közönség elé a kortárs festők munkái. Magyarok és külföldiek együtt, azonos mércével mérve.

„A tizenkilencedik század első éveiben a szép1 Szvoboda Dománszky Gabriella: A Pesti Műegylet története. In: http://epa. oszk. h u/00000/00003/00025/szvoboda. htm I

Mi történt ekkoriban Békéscsabán?

művészetek kultiválásáról még alig lehet beszélni Magyarországon. A magyar képzőművészet ujabbkori fellendülése tehát csak jóval városunk ujratelepülése után következett be, mikorra Békéscsaba már nagy, népes helységgé vált. így történhetett, hogy nem sokkal az újkori Magyar- ország első festőművészeinek feltűnése után Békéscsaba nagyszámú fiai közt is akadt egy, Haan Antal, akit szülőhelye teljes joggal számíthatott azon kor legjobb magyar festőinek sorába. Ez időtől kezdve Békéscsaba a magyar festőművészettel minden művészi irányon át egész máig állandó kapcsolatot mutathat fel abban az értelemben, hogy szülöttei, vagy legalább lakosai között minden időben találunk jeles festőművészeket."2

2 Dr. Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba, kiadó nélkül. Főszerkesztő: Korniss Géza. Békéscsaba, 1930. 367. p.

8 | Csabai arcképek

2014