Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Lantos Jantyik László
Mészáros Sándor (Hódmezővásárhely, 1944. május 25.) Már régen elhagyták (2014; olaj, akril, vászon; 58x58 cm; fotó: Mészáros Sándor) Hajnalodik (2014; olaj, akril, vászon; 60x40 cm; fotó: Mészáros Sándor) Festő és textiltervező, 1970 óta él Békéscsabán. Középiskolai éveiben Hódmezővásárhelyen Németh József és Csikós Miklós szakkörében tanult, s ők készítették fel a felvételire is. 1964-től 1969-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola textiltervező szakának hallgatója, mestere Rákosy Zoltán és Búzás Árpád volt. 1976- ban az Ifjúsági Divatbizottság Békés megyei albizottságának vezetőjeként tevékenykedett. Első tárlatát - textitképek bemutatásával - Békéscsabán, a Békés Megyei Népújság galériájában rendezte. 1976-ban a budapesti Chili Galériában mutatta be munkáit. 1977-től a Kohán Műhely vezetőségi tagja és kiállításaik állandó szereplője. 1978-ban részt vett (Kállai Júliával és Zahorán Máriával) a Tornyai János Múzeum Környezetünk tárgyai című kiállitássorozatának elindításában majd a következő évtizedben annak szervezésében, amely Csongrád és Békés megyei iparművészeknek biztosított bemutatkozási lehetőséget. 1982-ben Szegeden, valamint a budapesti Fényes Adolf Teremben rendezett önálló kiállítást. További kiállításai voltak Hódmezővásárhelyen, Szombathelyen, Budapesten és Aradon. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Békéstáji Művészeti Társaságnak. Az 1970-es évek végén a Békés Megyei Népújság számára karikatúrákat készített. Alkotótársával, Hiczkó Katalinnal két ízben is elnyerte az Ipari Formatervezési Nívódijat. 1969-ben a Budapesti Háziipari Termelő Szövetkezet tervezőjeként dolgozott. 1970-től 1990-ig, majd 1997 és 2000 között a Békéscsabai Kötöttáru Gyár munkatársa volt. Először textiltervezőként alkalmazták, utána a gyár osztályvezetője, gyártmányfejlesztési stúdióvezetője, majd általános igazgatóhelyettese, az utolsó években pedig vezérigazgatója volt. 2000 és 2013 között a Békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola / Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium művészeti szakának textittervezés, rajz, festés és művészettörténet tanára volt. 2007-től a művészeti oktatás vezetői teendőit is ellátta. A norvégolási kötéstechnológiából kindulva egyedi kötéstechnikát fejlesztett ki, ezzel az eljárással alkotta textilképeit. Kárpit- terveket is készített, amelyeket ő maga szőtt meg álló szövőszékén. Előbbi tevékenységével párhuzamosan folytatta festészeti munkáját, a mai napig. Textilképeihez az absztrakt kifejezési formát választotta. Figyelme a textilművészeti tevékenységről az 1980-as évek második felében más irányba fordult. A látható valósághoz kapcsolódó festészetében érzéseinek kifejezését helyezi előtérbe, tulajdonképpen érzéseinek közvetítésére használja a tájfestés műfaját. Fiatal kora, a hódmezővásárhelyi évek emlékképeinek megidézése, a múlt feldolgozása, újbóli átérzése a célja, ezt fejezi ki a bemutatás jellege is. A szemlélődő, tűnődő alkotói mentalitáshoz festményein csendes, visszafogott színtartományt társit. Műveit magángyűjtők őrzik. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 75
