Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
A XX. század első felének festői - Jakuba János
Bolmányi Ferenc (Léva, 1909. június 27 - Budapest, 1990. július 14.) Csendélet (1904; olaj, fa; 75x100 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 53.5704.) Festő, szobrász és üvegablakok1 tervezője, aki az Aurora Kör kiállításainak egyik legfiatalabb szereplője, hisz még csak tizenhat éves volt, amikora békéscsabai múzeumban bemutatta munkáit. „Édesapám fényképész volt Békéscsabán és mivel azt látta, hogy már egészen kisfiú koromban ügyesen rajzoltam, nagyon örült. Elképzelése az volt, hogy a negatív fényképlemezeket ügyesen fogom retusálni. Azt akarta, hogy ha tanulmányaimat befejezem, utána az ő mesterségét folytassam. De engem ez a pálya egyáltalán nem érdekelt. Egészen kicsiny korom óta csak a rajzolással, festéssel foglalkoztam. 7 éves koromból van egy fényképem, amely »műveim között« ábrázol. Minden energiámmal igyekeztem a festés mesterségét megtanulni, és szüleim ellenkezésével dacolva, 17 éves koromban, két inggel, de nagy önbizalommal utaztam fel Budapestre, ahol felvételt nyertem a Főiskolára."2 Festészetet és szobrászatot egyaránt tanult, mestere Magyar-Mannheimer Gusztáv és Róna József volt. Ezt követte az 1932 és 1934 között Bécsben, portréfestéssel töltött nagyon sikeres időszak, amellyel Bolmányi Ferenc megalapozta hírnevét. Az arisztokrácia és a polgárság felső rétege elhalmozta reprezentatív arcképmegrendelésekkel, melynek nyomán a megbízók igényeit maradéktalanul kielégítő festmények születtek. Ennek hátterében - több évszázados tradíciót követve - az ábrázolt személy legelőnyösebb bemutatása állt. Megvolt 1 Nyolc elemből álló üvegkép sorozatot tervezett a szekszárdi Garay Szálló borozója számára, ezen kívül a nagy múltú Korányi Intézet és a kecskeméti zsinagógában kialakított Kultúra és Tudomány Háza számára is dolgozott. 2 S. Nagy Katalin: Bolmányi Ferenc. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2000. 7. p. a képessége arra, hogy festés közben könnyen kapcsolatot tudjon teremteni modelljeivel, ahogyan az utolsó udvari festőnek tartott László Fülöp is tette, így valamennyire feltárulhatott az előtte pózolok jelleme. Jó karakterérzékkel és a látvány gyors, lendületes ecsetvonásokkal való megragadásának képességével látott munkához. Ezeket a feladatokat azonban túl könnyen teljesítette, így néhány év után ebből a festésmódból és életformából is teljességgel kiábrándult. Valódi művészi kihívásokra vágyott, s hazatelepült Magyarországra. Teljességgel megújult festészetének első nagy blokkját a Fényváros című, a közelgő háborút vizionáló sorozata adta, amelyet már részben Szentendrén festett. 1939-től 1944-ig - miközben többször is behívták munkaszolgálatra - minden évben részt vett az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (0MIKE) kiállításain.3 A II. világháború után Nagymarosra költözött, ahol elnyerte a művésztelep vezetésének lehetőségét, miközben elkészítette a Robin úr és társulata című nagysorozatát. Politikai okokból azonban vezetői feladatáról le kellett mondania. 1958-ban kiállítási lehetőséget ajánlottak számára a Műcsarnokban, de a megnyitó előtt a tárlatot betiltották. 1959-ben azonban a budapesti Fényes Adolf Teremben mégis bemutatkozhatott, ahol néhány évvel később újra kiállítást rendezett. Utóbbi alkalommal már absztrakt képekkel jelentkezett. Mindeközben folyamatosan festette életútjának újabb és újabb stációit, világlátását, hangulatát tükröző önarcképeit. Élete utolsó évtizedeiben vastag festékrétegek felrakásával alakította ki a faktúrakísérleteinek megfelelő, élénk színvilágé, nonfiguratív, olykor organikus jellegű dinamikus ábrázolásait. Ekkoriban több önálló kiállítást rendezett, többek között az Ernst Múzeumban és a Vigadó Galériában, amelyek meghozták számára azt a szakmai elismerést, amelyre művészete már jóval korábban megérett. Gazdag művészi hagyatékát Orosháza városára hagyta, amelyet az Orosházi Városi Képtár őriz. Képei fellelhetők a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményében is. 3 www.omike.hu/omike/kepzomuveszeti-kiallitasok Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 35
