Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak grafikusai - Flóra Virág
Timkó Bíbor (Békéscsaba, 1977. október 21.) írónő (2014, limitált szériás digitális print, papír; 300x400 mm; fotó: Timkó Bíbor) Gyógyítás (2013; olaj. vászon; 70x70 cm; fotó: Timkó Bíbor) Festő, designer, grafikus, tanár, 1996 és 2002 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervező szakának, ezzel párhuzamosan, 1997-től 2003-ig az intézmény vizuális és környezetkultúra tanári szakának hallgatója. 1999-ben résztvevője a nemzetközi EXIL projektnek (Bréma, Nizza, Marseiltes, Budapest). Az egyetemi évek idején, 2000-ben Erasmus-ösztöndíjjal a római Accademia di Belle Arti di Roma (Olaszország) festő szakának hallgatója. Első önálló kiállítását 1997-ben rendezte a budapesti Bárka Színházban. Szülővárosában két ízben mutatkozott be, 2001-ben a Pállasz Galériában, majd a békéscsabai Ifjúsági Ház ésÁltalános Társaskör galériájában. Budapesten 2003-ban Feljegyzések, játékok, üzenetek címmel az Antenna Hungária Galériában, 2004-ben a Benczúr Házban, 2011-ben Csend és csevegés, majd Apró dolgok címmel Kecskés Orsolya ékszertervezővel mutatta be kiállítását a Filter Galériában. 2013-ban grafikáiból és kollázsaiból a Móra Ferenc Múzeum Kass Galériájában Női antennákc\mme[ rendezett tárlatot. Csoportos kiállításokon vett részt többek között az Iparművészeti Múzeumban, a szentendrei Vajda Lajos Stúdióban, a pécsi Zsolnay Negyedben, a KOGart Házban, valamint az Isztambuli Könyvvásáron. Először a Sanoma Media Budapest Zrt-nél, majd a Tesstoff-Babilon Könyviadónál vállalt munkát. Jelenleg egyrészt design tevékenységet folytat, az ő nevéhez fűződik a Padthai Wokbár és a Burrita Bar éttermek vizuális megjelenése, másrészt illusztrálással foglalkozik. Pillanatnyilag Berg Judit Lengemesék című művéhez készít illusztrációkat. Tagja a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületnek, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Figurái és a művein ábrázolt események kikerülnek jellemző tér- és időbeli kontextusukból, melyek máskor az alkotó és a befogadó segítőjéül szegődnek a műalkotással folytatott kommunikáció során. Festményeit és grafikáit nézve azonban mégsincs hiányérzetünk, ugyanis az általa alkalmazott visszafogott eszközrendszerrel mintha még több irányba tudná elindítani gondolatainkat. Amit ő nem mond el, azt a nézővel mondatja ki, képzelteti el. Kovács Dániel szerint: „AdekorativitásnálU) Bíbor, aki a skandináv ihletést maga is elismeri, jóval tovább lép. Bár az ismétlődő elemek, motívumok felidézik a textilek világát, szokatlan szereplőket társító képei ennél sokkal önállóbb, karakteres alkotások. Saját bevallása szerint is arra törekszik, hogy az első pillantásra idilli, bájos kompozíciókkal a tudatalattira hasson, és szabad asszociációra indítsa a szemlélőt."1 1 Kovács Dániel: A 7 grafikusa: Timkó Bíbor. In: www.hg.hu/cikkek/design/12140-a-7-grafikusa-timko-bibor 136 Csabai arcképek 2014
