Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak szobrászai - Dévényi János
Mladonyiczky Béla (Békésszentandrás, 1936. május 20 - Békéscsaba, 1995. október 17.) Bánat (évszám nélkül; márvány; 15x12x10,5 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 77.8.1.) Önarckép (1960-as évek; bronz; 9,6x10,2 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 70.52.1.) Szobrász és éremművész, tanulmányait a Budapesti Művészeti Gimnáziumban kezdte, ahol Somogyi József, és a nála csupán tíz évvel idősebb Vígh Tamás volt a tanára. 1956 és 1961 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára járt, de pedagógiai végzettséget is szerzett. Mesterei között találjuk nyugdíjazásáig, 1960-ig Kisfaludi Strobl Zsigmondot, Pátzay Pált, Martsa Istvánt és Mladonyiczky éremművészetét jócskán befolyásoló Beck Andrást. Erőteljes hatást gyakorolt rá Borsos Miklós, akinek lírai hangvételű, olykor melankolikus művészete mindig példaértékű volt számára. A formák leegyszerűsítésének Mladonyiczky által alkalmazott technikájával szintén őt kívánta követni. A szobrászat hagyományos nyersanyagaival dolgozott, bronzzal, mészkővel, márvánnyal és fával. Gyakran készített gipsz előtanulmányokat. 1963-tól 1987-ig a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban tanított, mely intézmény jogutóda, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium állandó kiállítással emlékezik egykori rajz-, szakrajz és művészettörténet tanárára. Mladonyiczky Béla első önálló kiállítását 1967-ben rendezte a békéscsabai Képcsarnokban. Több művésztelepnek visszatérő alkotója volt. Békés megye alkotói számára Koszta Rozáliával és Takács Győzővel együtt megalapították a Kohán Műhelyt, majd néhány évvel később a Körösök Vidéke az Alkotókért elnevezésű csoportot. Első szakmai elismerését, a Munkácsy-plakettet a Munkácsy Múzeum XX. Alföldi Tárlatán szerezte 1977-ben. 1984-ben Székely Bertalan-díjjal és a Nemzetközi Dante Kisplasztikái Biennále (Ravenna) különdíjával, 1986-ban Békés Megye Művészeti Díjával, végül a halála előtti évben, 1994-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el munkáját. Művészi attitűdjét a világhoz és az emberekhez való pozitív hozzáállás jellemezte; az élet hétköznapi epizódjainak alapigazsága és derűje ihlette meg. Köztéri művei mellett sok kisplasztikája és rendkívüli mennyiségű plakettje maradt fenn. 2005-ben egy, korábban csupán elemenként felbukkanó, tizennyolc darabból álló Mladonyiczky-plakettsorozat került elő, amellyel elsősorban a magyar kulturális és közélet szereplőiről emlékezett meg a művész. így került egymás mellé Tessedik Sámuel és Justh Zsigmond, Dürer, Kohán György, Sinka István valamint Szegedi Kis István. A bronz plakettsorozat hivatalos átadás során került a Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti gyűjteményébe.1 Műveit a Munkácsy Múzeum mellett a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. 1 leltári szám: 2005.5.1.-2005.5.18. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 111
