Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)
VI. Hétköznapok - 3. Pillanatfelvételek
104. Misszionálás P.M. békéscsabai kőmíves hitetlen ember volt. Súlyos beteg lett, rettenetesen szenvedett, de nem tudott meghalni. A felesége, ki őszintén vallásos lélek volt, kérte őt, hogy vegyen betegágyán úrvacsorát. De ő azt válaszolta, hogy csak akkor vesz, ha „az öreg Szeberényi”33 (az esperes) stráfkocsin jön ki hozzá. Laczó Erzsiké néni gyermektelen asszony volt, éppen azért ráért mások gondjával is törődni. Ha valahol baj volt, ő ott mindjárt megjelent, tanácsolt s ezt tudva róla, sokan meg is kérték őt egy-egy nehezebb problémájuk elintézésére. Nos, nagy gondjában P-né asszony is Laczónéhoz fordult:- „Jaj, Erzsiké! Ez az én öregem oly nagyon beteg, de hiába kérem őt, hogy vegyen úrvacsorát, csak nem akar. Te olyan szépen tudsz beszélni Erzsiké, gyere el hozzánk és vedd rá őt!”- „Jó! Elmegyek!” El is ment Laczóné P-ékhez és szépen kezdte:- „Ugyan Miska! Végy úrvacsorát! Hadd jöjjön ki valamelyik lelkész, hidd el, könnyebb lesz neked és lehet, hogy még meg is gyógyulsz.” De Mihály csak a magáét fújja:- „Ha az öreg Szeberényi stráfkocsin jön ki, akkor veszek, másképp nem!” Beszélt, beszélt Laczó Erzsiké néni a beteg szívére mézes-mázos szavakkal, de az továbbra is csak a magáét hajtogatta: Csak ha stráfkocsin jön! Ekkor Laczóné fordít egyet a beszéd stílusán és most már egészen más hangon folytatja:- „Te Mihály! Hát Te olyan komisz ember vagy? Olyan Istentelen? Nálad hiába minden szép szó? Hát akkor dögölj meg, mint egy kutya!” És folytatta, folytatta Erzsiké néni, míg végül is a beteg nem győzve tovább hallgatni a szóáradatot, megszólalt:- „Erzsiké néni... hagyja abba ... inkább jöjjön az öreg Szeberényi!” 105. A dominikánus Achim Pál (A. Károly tanár apja) vendéglős volt. Kitűnően dominózott. Egyszer Pestről egy szenvedélyesen és kitűnően dominózó vigéc érkezett, aki a „Fiúméban” szállt meg. Sorra verte a vele dominózókat. Mikor már minden ellenfele a porondon hevert, nagy fennhéjázással kérdi:- „Hát csak ilyen játékosok vannak Csabán?” Páger Pál pékmester e szavaktól csabai becsületében megsértve érezte magát, áthívatta hát a vigécet Achim vendéglőjébe. Áchim és a vigéc leültek játszani. A vigéc fórt ád, Áchim megveri. A vigéc csodálkozik. Egálban játszanak, Áchim újra nyer. A vigéc még jobban csodálkozik. Most Áchim ád a vigécnek fórt, s újra a vigéc veszít. Most már nem hogy csodálkozik, hanem egészen le van törve. Páger pékmester diadalmasan felkiált:- „No, mit szól ehhez Uram? Áchim Pált nem lehet megverni. O egy valóságos dominikánus!” C/3 8i
