Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)
IV. Iskolai élet
60. Gyermekszáj A gyerekek általában is híresek érdekes, sokszor meglepő mondásaikról, iskolások félresikerült feleleteikről. Ily utóbbiak Csabán talán a szokottnál is gyakrabban estek, mert a tanyai kisiskolások nagy része otthon szlovákul beszél, és az iskolai magyar nyelvű oktatásnak nem minden fogalmát érti helyesen. Alább a magam hitoktatási gyakorlatából közlök egy csokorra való gyermekmondást:- A minden hittanórán elmondásra kerülő Apostoli Hitvallásban gyakran mondják a gyerekek: „... alászállt a bokrokra” (pokolra helyett) és „ahonnan eljő ítélni élőket és holdakat” (holtakat helyett).- A bűneset történetét feleli a gyermek: „Isten azt mondta az első embernek: a kert minden fájáról ehetsz gyümölcsöt, csak a kert közepén álló fáról ne egyél, »mert az mérgező hatású«!” A gyerek nyilván nem érezte megokoltnak az isteni tilalmat, azért hát megindokolta a maga logikája szerint. Egyébként e feleletben már tükröződik a modern gazdálkodás, a kártevők elleni vegyszeres védekezés korszaka is.- Mózes története nagyon hálás anyag volt a gyermekszájak számára. Egyik kiszólás: „Az egyiptomi fáraó megparancsolta, hogy minden elsőszülött zsidó fiúgyermeket dobjanak be »a „Körösbe!«” (Csabai gyerek nagy vizet csakis a Körös formájában tud elképzelni.)- Ugyancsak Mózes történetével kapcsolatos: Mózes az égő csipkebokorból hangot hallott, mely azt mondta: „Verd le a te saraidat lábaidról...” (a helyett, hogy: „Vesd le a te saruidat lábaidról...)- Káin történetében: „Isten »lebélyegezte« Káint” (megbélyegezte - helyett) ki eltávozott Isten színe elől és más »világon« telepedett le” (más vidéken helyett).- Jób története: „Jób miután elvesztette juhait, ökreit, tevéit és gyermekeit, ezt mondta: Az Isten adta, el is vette, »legyen vele boldog!«” (a legyen neve áldott helyett).- Jézus születéséről felel a kislány. Kérdezem: „Ki volt akkor a római császár?” (Csend.) Segítek neki: „Gondolkozz! Egy hónapnak a neve.” A kislány felcsillanó szemmel mondja: „December!” (Augusztus helyett)- Szenvedéstörténet: „Az utolsó vacsora után Jézus tanítványaival együtt felment »az olajfák tetejére!«” (az Olajfák hegyére helyett)- Az úrvacsora szereztetéséről felel a gyerek. Szépen elmondja, hogy Húsvét előtt hol gyűltek össze a tanítványok, hogyan telepedtek asztalhoz stb. Megkérdem: „És mit ettek azon az utolsó vacsorán?” A világ legtermészetesebb hangján feleli: „Birkapörköltet!” (a húsvéti bárány helyett)- Ugyancsak a szenvedéstörténetből: „Amikor a kereszten függő Jézus azt mondta: Szomjúhozom!, odafutott egy szolga és »szivattyúval megitatta!«” (szivacs helyett). Faggatásomra kiderült, hogy ma, a táblatörlő rongyok és a palatábla-nélküliség világában az osztály egyetlen egy tanulója sem ismerte a szivacsot. konvex ■ 11 Ott '^?£késcsix$^' c/3 57
