Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)

XI. Csabai szólásformák, köszöntők, találós kérdések - 1. Csabai szólásformák

XL Csabai szóCásformába böszöntőbi taíáíós bércféseí^

1. Csabai szólásformák

196. A csábításról

A régi világban is megtörtént, hogy itt, vagy amott, valaki, valamelyik leányt vagy asszonyt elcsábította. S ez mindig nagy csemegének számított.

Egyszer is, amikor egy ilyen esetet az asszonyok illő felháborodással tárgyaltak egymás között, pálcát törve a bajt okozó gavallér felett, megszólal B. Dorka néni:- „Ugyan! A kutya nem veszi el, ha a szuka nem adja!”

197. A kései megtérésről

K. városi főügyész volt, vallástalan ember. B. városi főmérnöknek mondta egyszer:- „Ugyan, Bandi! Miért jársz te a templomba?”- „No - felelte az -, „mert nekem az szükséges!”- „De hiszen” - mondja erre K. —, „azok a papok sokkal butábbak, mint te!”

Egyszer aztán K. nagyon rosszul lett egy éjszaka, majdnem meghalt. B. meglátogatta őt s akkor a beteg ezt mondotta:- „Bizony, majd meghaltam az éjjel, s akkor eszembe jutott, hogy mégiscsak jó annak, akinek van

legalább egy szalmaszála, amibe ilyenkor megkapaszkodhatik.”

Mire B. így válaszolt:- „Csakhogy a csabai szlovákoknak van egy mondásuk: Késő a megtérés, amikor a halál már a

fenekednél van!”

198. „Okos, mint a...” „Mudri ako... "

Csabán hallani, hogy valakire, aki nem nagy lumen, azt mondják: „Okos, mint a Salamon malaca”. („Múdri ako Salamonovo prasa“) Ennek a mondásnak azonban semmi köze nincs a híres bibliai királyhoz, a Bölcs Salamonhoz, hanem ez a csabai Salamonékkal kapcsolatos, akiknek egyszer egy olyan buta malacuk volt, amelyik etetéskor mindig háttal állt oda a vályúhoz. („Múdri ako Salamonovo prasa co ritou slo na vál’ovl')

C/3 I33 CX3