Dedinszky Gyula - Vidám Csaba: A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 1. (38.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2013)
VIII. Vegyes történetek
- „Abban az időben Linder László81 82 volt Jaminában a lelkész - mondja Zászkaliczky - ő eskethette magukat.” A nő meglepődik, s most már visszakozásra készen mondja:- „Valóban, lehet, hogy Linder volt. Csak akkor hát honnan ismerem ezt a nevet, hogy Luther Márton?” 146. Hűli és az uborka Hűli cigány volt. Nem közönséges cigány, sőt, olyan ritka, mint a hollók között a fehér. Hűli t.i. dolgozott. Kapált, kaszált s általában végzett mindenféle mezei munkát. A tapasztást megvetette, a vályogvetést is. Egy nyáron a kígyósi uradalomba szegődött másokkal együtt, részes aratónak és cséplőnek. Pokoli hőség volt. Délben szalonnáznak. Azt mondja az egyik arató:- „Jó volna egy kis uborka! A béres asszonyok a majorban egy krajcárjával árulták a kovászos uborkát. Hűli, hozz nekünk uborkát! - parancsolja a bandagazda.” Összerakják a krajcárokat, Hűli veszi a tarisznyát, s indul a majorba. Elég messze volt. Csuromvizesen ér oda.- „Hé, asszonyok, van uborkátok?” Kijönnek az asszonyok, mindegyik a magáét dicséri. Az egyik pitvarban megállapodik. Az asszony kezében egy uborkával telt nagy szilke:- „No, mutasd csak, elég nagyok-e?” Az asszony kivesz egy jókorát, odanyújtja. Hűli letolja a gatyáját s az uborkát a farkához illeszti:- „Elég kicsi. Az enyém is nagyobb!” Azzal az uborkát visszadobja a szilkébe.- „Fene a büdös cigányát!” - kiabál az asszony, s utálkozva kiönti a földre az egész uborkát. Hűli szépen fölszedi mind, berakja a tarisznyába, s diadalmasan viszi társainak. Szétosztja. Mikor mind megették, csendesen megszólal:- „Csak arra lennék kíváncsi, hogy ki ette meg azt az uborkát, amit a bögyörőmhöz illesztettem?” De már azzal, iszkiri, szalad is. Aznap nem is mert a bandába állni. 147. Jól megmondta Az újkígyósi evangélikusok 1933-ban a csabai egyház segítségével egy kedves, tornyos kis templomot építettek, s azt Raffay Sándor71 püspök és Szeberényi Lajos33 esperes felszentelve használatukba adta. Nagy örömöt jelentett ez számukra, de annál nagyobb bosszúságot Kovács MártonS2 plébánosnak, aki rettentően fájlalta, hogy az addig tiszta római katolikus faluba más vallású templom is került, még inkább azonban azt, hogy az addig színtiszta magyar Újkígyóson ezután szlovák nyelvű istentiszteleteket is tartanak. 81 Linder László (1893-1980): 1920 és 1960 között evangélikus lelkész Békéscsabán. Linder Károly lelkész fiaként született Csabán. Tanulmányait szülővárosában és Pozsonyban végezte. 1916-ban szentelték Budapesten lelkésszé, a következő évben segédlelkész lett Csabán. 1920-ban édesapja lemondott hivataláról, és megválasztották a békéscsabai erzsébethelyi evangélikus egyházközség lelkészének, melyet nyugdíjba vonulásáig, 1960-ig viselt. (Csabai arcok. Szerk. Fórján János. Békéscsaba, 2010.) 82 Kovács Márton: 1911 és 1937 között Újkígyóson szolgált római katolikus plébánosként. (Králik Jánosné Füzesi Etelka: Újkígyós. Történeti áttekintés. Újkígyós, 1996.) <t/i 106
