Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás 1777-1810 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás kai változás gyorsította fel az eseményeket (1791, 1848) vagy nyitottabb személyiség került - például - a jelentősebb egyházi funkciókba. A fentiek bizonyítására is szolgálhat az 1780-ban megjelent - részben az I. Ratio szellemében készült - rendtartás, mely a népiskolai tanulók első országos rendtartása.305 Az 1770-es évek állami népoktatás-korszerűsítő dokumentuma volt ez a mű, amelynek alapvető célja a vallásos, erkölcsös és felsőbbség minden megjelenési formáját tisztelő - alázatos - állampolgárok nevelése. Aprólékos, szabálypontokba foglalva, problémafelvető kérdésekben fogja át a korabeli tanulók mindennapi életének viselkedési normáit. Ezek a pontok: „1. Mint kell Istenhez viseltetni és magát a templomban viselni a tanuló ifjúságnak? 2. Mibül áll a tanulóknak az oskola iránt való kötelességük? 3. Mint kell a tanítványoknak viselni elöljáróikhoz, tanító mestereikhez és tanuló társaikhoz? 4. Mint kell általlyában tartani és alkalmaztatni magokat a tanítványoknak.”306 Ugyanezen kérdésfeltevések mint nevelési témák megtalálhatók a mezőbe- rényi iskolák anyakönyveiben is. így Wylim János fiúiskolájának tananyagában, ahol az erkölcstan részeként tanították mindezt, mely vizsgaanyagként is szerepelt. Például 1825-ben, a félévi vizsgakövetelmény 11. pontjaként szerepelt a „Pravidlá pocetnosti, aneb gak se clovek statecne chovati má” [„A tisztesség szabályai, vagyis hogyan kell az embernek rendesen viselkednie”].307 A tanító által összeállított, biblikus cseh nyelven írt szöveg, valamint a későbbi években „szláv nyelven” való tantárgyi megjelölés arra enged következtetni, hogy a tanulók ezt a tárgyat biblikus cseh nyelven tanulták, mint ahogy az imádságok és bibliai idézetek jó részét. A „Tisztesség szabályai” című tárgy része volt azon „állapotbeli kötelességek” elsajátításának, amit az I. Ratio is előírt. A tananyag természetesen évtizedeken át megmaradt az evangélikus iskolák anyagában, hiszen az erkölcsi nevelés alapjait képezte, ugyanakkor a tanulókat nevelte az önmagukkal, másokkal, a környezetükkel, az uralkodóval, Istennel szemben való helyes magatartásra. Megállapításunkat igazolja az, hogy később, a reformkor végén is megtalálhatók ezek a regulákban fogalmazott nevelési eszmények a jó magaviseletű, erkölcsű tanulókról. Ezt támasztja alá az iskolák anyakönyveiben található, magyar nyelvű bejegyzés is.308 Az, hogy ez széles körben ismert és elfogadott volt, jól igazolja Wylim János tanító, aki Békéscsa305 „Az apostoli magyar hazának nemzeti oskoláit gyakorló nevendék kisdedeknek szabott rendtartásai vagy regulái.” Buda, 1780; MÉSZÁROS 1981. 243-248. 306 MÉSZÁROS 1984a. 49-50. 307 „Protocolluma a nagy-károlyi és az 1823. észt. fogva mezőberényi aug. vall. követő oskoláknak. Az 1821-ik és következő esztendőből.” 34. pag. Kézirat. Békéscsabai Megyei Könyvtár, RK 20. 308 EOL II/1/36. „A mezőberényi Ágost. Evang. Szláv Egyház fiú tanodáinak viszonyait s ügyeit magában foglaló jegyzőkönyv 1843.-91; EOL II/1/37. „A’ mezőberényi Ágost. Evang. Szláv Egyház leány tanodájának viszonyait ’s ügyeit magában foglaló jegyzőkönyv 1843.-91.” 98
