Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskoláztatás története a kezdetektől a I. Ratio Educationisig
Iskola. Az elemi iskoláztatás története nyék között élő lakossága nehezebben tudott iskolát fenntartani, mint a dél-alföldi nagy településeken az lehetséges volt.298 Az 1771-es összeírás szerint tehát Mezőberény szlovákságának egy iskolája volt 80 fővel, a csabaiaknak három (két fiú és egy leány) - 570 tanulóval -, Szarvason pedig egy iskolája, 317 fiú tanulóval és egy iskola 243 leány tanulóval.299 Mezőberényben a tanulói létszám folyamatosan növekedett, különösen Zacharidesz Dániel és Klinovszky Tamás tanítók idejében. Arra, hogy a tanítás a nagy létszám ellenére milyen körülmények között ment végbe, csupán következtetni lehet. Ismeretes, hogy az 1770-es évektől különítették el a kisebbeket a nagyobbaktól, de a fiú és leány tanulókat nem. Széleskörű, jól működő iskolahálózat alakult ki a XVIII. század közepére Magyarországon, s ez jellemezte a protestáns iskolák helyzetét is, jóllehet az iskolarendszer erőteljesen tagolt, megosztott volt szükségszerűen. Mária Terézia 1741- ben történt trónra lépése után széleskörű modernizációra törekedett a Habsburg abszolutizmus megszilárdítása érdekében. A birodalmi érdekeket szolgálta a közoktatás is, amely elválaszthatatlan volt a gazdasági és politikai tervek megvalósításától. Ennek szellemében az uralkodó az iskolákat a közjó szolgálatába állította, és a hazai közoktatás rendszerének kidolgozását egységesen a korszerűsítés szellemében átalakíttatta. Mindezen törekvés azonban Mária Terézia uralkodásának végén történt (1780-ban halálozott el). Ilyen irányú rendeletét 1774-ben adta ki, és megbízta a bécsi Tanügyi Bizottságot a Habsburg birodalom átfogó közoktatási rendszerének átalakításával. Ennek alapján készült az oktatási rendelete, a Ratio Educationis, amit 1777-ben bocsátott ki.300 Az oktatási rendelet megszerkesztői az igen széttagolt, különféle iskolarendszereket kívánták egy egységes állami iskolarendszer keretei között megreformálni, tisztségüket állami hivatalnokként betöltő tanügyi vezetők irányítása alatt egységes rendszerbe foglalni, az iskolák felekezetiségének, a kor társadalmi-gazdasági-politikai viszonyainak megváltoztatása nélkül.301 Az oktatási viszonyokra, a társadalom erős vallási és nemzetiségi tagoltságára a dokumentum bevezetője utal. A népoktatás feladata Magyarországon különösen nehéz feladat, mivel több nemzetiségből áll lakossága. A nem magyar nyelvű oktatást több szempontból érinti. Kiindulási pontja az, hogy minden állampolgárnak életviszonyaihoz alkalmazkodó nevelést kell biztosítani, azért különös súlyt helyez a nemzeti (nemzetiségi), vallási és társadalmi szempontokra. Ennek alapján állapítja meg az alsófokú iskolai oktatást és az iskolatípusokat. A rendelet természetesen az evangélikusokra is vonatkozott. Az új iskolákat ennek alapján kellett megszervezni, s a régieket átalakítani. A szabályzat értelmé298 Békés, Csanád, Csongrád vármegye 146 ezer lakosa 47 településen élt, és mindegyikben volt iskola. Békésben 22 helységben 38 iskola működött. KOSÁRY 1982. 53-65. 299 TóTH 1979a 53_66. 300 „Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungáriáé et Provincius eidem adnexas A 1777. Budáé. 301 MÉSZÁROS 1984a. 19-33. 95