Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Műveltségi állapotok Békés megyében a XVIII-XIX. században - A népoktatás története Békés megyében 1710-1890 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története 1657-ben Nagybányai András tanító neve ismeretes. Dobozon is volt kisiskola 1625-ben, tanítója Marosy András, 1634-ben Debreceny István, 1675-ben Várhelyi Mihály volt.269 Békés vármegye népiskola-hálózatának fejlődése csak 1556-ig tartott. Gyula ekkor török kézre került, a török-tatár hadak pusztítása következtében pedig a vidék elnéptelenedett, következésképpen az iskolák sem működhettek. A törökök kiűzéséig, a XVII. század végéig a pusztulás jellemzi vidékünket. Az élet folytonosságát igazolja ugyanakkor az, hogy egyes védettebb helyeken - mint például a Sárrét - léteztek közösségek, amelyek Debrecenből kértek lelkészeket, s nekik minden bizonnyal az időszaki feladatok elvégzése, szolgálat mellett a tanítás is feladatuk körébe tartozott.270 A törökök kiűzése (1695) után lassan megkezdődött a vidék újranépesedése, az elmenekült lakosság visszatért korábbi lakóhelyére, s 1703-ban már 31 község létezett Békésben. A Rákóczi-szabadságharc idején ismét erőssé vált a létbizonytalanság, különösen a gyulai rácok támadásai következtében. Mivel a falvak életképessége is veszélybe került, természetes, hogy az iskolák sem működhettek az 1695 és a Rákóczi szabadságharc utolsó szakasza, vagyis az 1709 közötti időszakban.271 1710-től 1890-ig 1700-ban szerveződött újjá Békés vármegye először, majd a tartós békés időszak beköszöntével másodszor 1715-ben. Tekintettel arra, hogy a tisztviselők Debrecenből jöttek ide, ők a református vallást erősítették e vidéken. 1720-ban már 12 református hitközség létezett Békésben. Mezőberényben a református eklézsia 1731-ben alakult meg. 1716-ban 21 település vált lakottá 2700 fős népességgel. Alacsony volt a lélekszám, száz családon felül csak Békésen (163), Szeghalmon (109) és az 1722-ben újratelepített Szarvason (300) éltek. A települések visszaköltöző és bevándorló lakossága általában református hiten élt, de néhány katolikus és evangélikus egyházközség is megszerveződött. 1722-1735 között a betelepülők háborítatlanul építtethették fel templomaikat. Először vályogból a csabai, herényi és szarvasi ágostai hitvallású, majd a vári, gyomai református, fából a kétegyházi, majd téglából a gyulai görögkeleti és békési.272 Az egyházközségeken belül iskolák is létesültek. A szabad vallásgyakorlatot biztosító Harruckern uradalom telepítette ide a Felföldről idevándorló evangélikus szlovákokat, akik falvakat hoztak létre, s megalakították hitközségüket is: 1718-ban a csabai, 1722-ben a szarvasi, majd 1723-ban a herényi eklézsia jött létre. Az újratelepülők papjaikat és tanítójukat is sok esetben 269 tóth 1984.311. 270 SZENTKERESZTY 1932. 9. 271 SZENTKERESZTY 1932. 9; EMBER 1976. 272 KARÁCSONYI 1896. III. 329. 87
