Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az evangélikus népoktatás kialakulása és elterjedése
Iskola. Az elemi iskoláztatás története tást gyakorolt.197 Az eszmeáramlat hatására híres pietista lelkészek szervezik újjá gyülekezeteiket, s gazdag irodalmi, tankönyvírói tevékenységet fejtenek ki. Hatása a XIX. században is érvényesül, és természetesen pedagógiai módszerekben is érezteti jótékony hatását. Két fontos pietista központ alakult Magyarországon: Pozsony (Bratislava) és Sopron.198 Evangélikus iskolák 1767-1890 között A jezsuita rend eltörlésével (1773) némileg enyhült a protestánsellenesség, a Ratio Edicationis kibocsátása (1777) pedig új korszak beköszöntét jelentette az evangélikus iskolák történetében is. Eszerint az evangélikus iskola is a királyi ke- gyelmesség és gondviselés tárgya, amelyben a kor igényeinek megfelelően kell tanítani, széleskörű és korszerű ismereteket terjeszteni. Az iskolai tankönyvek használatát - a hittanon kívül - a királyi egyetem bírálata alapján engedélyezték. II. József uralkodása idején újabb intézkedések láttak napvilágot. A Vallási Türelmi Rendelet, Edictum Tolerantiae (1781) következményeként az evangélikusok is építhettek az imaház és templom mellett tornyot, iskolát, a lelkészek és tanítók szabadon élhettek a vallásgyakorlattal, a protestáns neveléssel. A felvilágosult II. József Habsburg uralkodó halála után a vallási türelmesség terén némi visszaesés következett be. Jóllehet az 1803. évi Ratio Educationis rendeletet nem fogadták el, azonban mégis ehhez alkalmazkodtak a gyakorlatban. A protestáns egyház célja az állami befolyás megszüntetése volt, annál is inkább, mivel az iskoláik felett a főfelügyeletet a kerületi főigazgató látta el. Az egyetemes tanrendszert és a főfelügyeletet az összes - evangélikus -iskolára is kiterjesztették. II. József türelmi rendeletével elősegítette tehát az evangélikus iskoláztatást, de az önállóságot nem engedélyezte. Ez az uralkodó halála után, 1791-ben valósulhatott meg, amikor a protestáns iskolák függetlenségét az országos tanterv és királyi felügyelet keretei között engedélyezték. A II. Ratio Educationis-t követően, ebben az időszakban készítik az evangélikusok a legtöbb tantervet, és hozzák tantervi intézkedéseiket. Az 1820-as évektől a magyar nyelv, majd 1849-től a német nyelv ügye került előtérbe. 1852-től az evangélikus egyház folyamatos háttérbe szorítása 197 A pietizmus egy vallásos irányzat neve a XVII. századvégi Németországban. A pietizmus a vallásos érzésre helyezte a hangsúlyt, a vallásgyakorlat erőteljes előtérbe helyezésével. Jellemzője a tanbeli különbözőségek kicsinylése, a külső egyházi intézmények teljes megvetése. A „pietista” nevet gúnyosan néhány fiatal lipcsei egyetemi docensekre ragasztották, akik 1689-ben előadásokat kezdtek tartani a polgároknak az új testamentumról, és szemlélődő, széleslátókörű gondolkodásmódot tanúsítottak. A politikai hatalom ellenezte ezt az eszmeiséget, s a tudósoknak el kellett hagyniuk Lipcsét. Egyik kiváló képviselőjük Francke volt, aki Erfurtba ment, de onnan tovább kellett távoznia, s az újonnan létesített haliéi egyetemen kapott katedrát. Általa lett a pietizmus központja Halié városa. A napóleoni háborúk idején virágzott a pietizmus, azonban utána - mivel beavatkozott a politikába, s elveszítette vallási tisztaságát - lehanyatlott népszerűsége. HÜBNER 1901. I98SZELÉNYI 1917. 60-63; MOLNÁR 1881; MÉSZÁROS 1972; KOWALSKÁ 2001; UHORSKAI 2002. 65
