Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az evangélikus népoktatás kialakulása és elterjedése
Iskola. Az elemi iskoláztatás története si iskola volt 1524-ben. Első iskolarendszere, a Kursächisse Schulordnung pedig 1528-ból való. A németországi protestánsok arra törekedtek, hogy minden helységben legyen fiúiskola. A XVII. században már volt olyan tartomány, ahol minden faluban működött iskola (Württemberg). Itt adta ki Kristóf herceg 1559-ben a híres „Württembergische Schulordnung”-ot, amely az első egyetemes oktatásügyi szabályzat. Az iskolák felállítása és fenntartása elsősorban a városok feladat volt. Az iskolák célja a latin és a humanisztikus műveltség elsajátíttatása. Tartalmi célja pedig az újszövetségi embereszménynek megfelelő személyiség nevelése.191 Strum, Kálvin, Trozendorf mellett az egész protestáns iskolakultúrára nagy hatással volt Luther Márton iskolakoncepciója. Felfogása már a reformáció idején, saját korában is elementáris erővel hatott, és része volt az egész reformáció egyházszervezeti felfogásának. 1524-ben ugyanis, amikor városi önkormányzatokhoz fordul, felhívásában a protestáns szellemű népiskolára helyezi a hangsúlyt, mert azt akarja, hogy minden ember saját anyanyelvén olvashassa a bibliát. Valláselméleti okokból kiindulva ismeri fel az iskola nemzeti hivatását. Ezzel megalkotta a nemzeti köznevelés gondolatát. Koncepciójában, a középkori katolikus hierarchiával ellentétben, az iskola az egész egyházközséghez tartozik, amit nemcsak az egyház- község kormányoz, hanem világiak is. A protestáns iskolakultúra egyetemes vonásai Luther nyomán bontakoztak ki, és terjedtek el az újkorban. Melanchton, Strum és Trozendorf a lutheri protestantizmus szellemében szervezték iskoláikat.192 A német reformáció hatása a magyar evangélikusokra folyamatosan kimutatható. A határok különösen közvetlen kapcsolatok útján terjedtek, melyek egyik formája a külföldi tanulmányút volt. Két selmeci tanuló például 1544-1547 között Trozendorf intézetében, Goldbergben tartózkodott, és a megszerzett ismereteket itthon kamatoztatták. A felvidéki evangélikus iskolák magiszterei közül többen tanultak Goldbergben. A Selmecbányái iskoláról már az 1528-ban kelt Ordo Divinorum megemlékezik, és a locatus (osztálytanító és segédje) jövedelmét is felsorolja. Berendezéséről és tanrendszeréről az 1578-ból fennmaradt szabályzat szólt.193 Ez a „Kursächsische Instruction der Visitatoren”-t vette irányadóul. Az Instructio három osztályú latin iskolát létesített Melanchton wittenbergi magániskolájának példájára. Ez a rendszer majdnem kétszáz évig fennmaradt Németországban, s hazánkban szintén, így a Selmecbányái iskolában is. Az evangélikus iskolák közül jelentős szerepet töltött be a besztercebányai. Az iskola első rektora, Siegler lános, Luther és Melanchton tanítványa volt. Ő 1537— 1538-ban igazgatta az iskolát. 1566-ban Freundt igazgató új tanrendet készített, mely nem egyéb, mint a neuburgzweibrücheni fejedelemség iskolai szabályzatának másolata, ez pedig csak módosítványa a wittembergi tanrendnek. 1567-től Schrem191 GÁL 1940. 192 BAJKÓ 1983. 183-188. 193 BREZNYIK 1883. 63
