Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás azzal a szándékkal, mivel tartottak attól, hogy az illetők a pánszláv agitáció érdeké­ben szándékoznak külföldre utazni.728 A magyar nyelv szorosabb értelemben vett népiskolai vonatkozásában - a békéscsabai példáknál maradva - 1841-ben tanácskozott először az evangélikus egyház egy magyar iskola megvalósításáról, de ennek megindítását anyagi okok mi­att későbbre halasztották.729 A magyar nyelv tanítását Békéscsabán a Tiszaföldvárról meghívott Csorba Mihály kezdte, aki 1833-tól a felsővégi evangélikus iskolában tanított. Sikeres mun­kájáért az egyház fizetését 60 köböl búzáról 90-re emelte. A csabai egyház iskolái kezdettől fogva igen zsúfoltak voltak, mert a lakosság olyan mértékben szaporodott, hogy az egyház a tanítói állásokat nem bírta a saját erejéből biztosítani. A túlzsúfolt iskolákban többnyire külföldi egyetemet végzett lelkész-tanítók tanítottak. 1842-ben nyílt meg a központi fiú iskola helyén egy felsőbb magyar iskola, amelyben felszen­telt lelkészek végezték az oktatást, valamint tanítói istentiszteleteket is tartottak.730 Ennek az iskolának a professzorává a Berlinben tanuló Haan Ágostont választották, s csak azokat a tanulókat vették fel, akik megfelelő alapismeretekkel rendelkez­tek.731 „A magyar iskolának - írja Haan -, melyben meghívattam kettős célja volt: Először, hogy abban a’ fiúk a’ magyar nyelvet sajátukká tegyék ’s ne legyenek kénytelenek a’ szülők gyermekeiket e’ végett Orosházára, Békésre, ’s más magyar helyekre küldeni, másodszor pedig, hogy ezen más iskolákból translocalt fiúk a’ a tudományokból, számvetésből ’sat többet tanuljanak, mint a’ többi iskolában. Per­sze, nehéz volt a’ feladat, kivált eleinte a’ tót gyerekeket arra vinni, hogy soha sem az iskolában, sem az utczán, sem otthon másképp, mint magyarul ne beszéljenek, de mégis az Isten segítségével kivittem, és azt mondhatom, azon hetedfél év alatt, még Csabán e’ minőségben működtem, az egyház tellyes megelégedésével működ­tem és elismerésével találkoztam. ”732 A csabai magyar iskola kezdetben nem nagy létszámmal működhetett, mert még 1847-ben az alacsony tanulói létszám miatt más iskolából történő átirányítással növelték azt.733 Békéscsabán egyébként már ekkor - 1847-ben — volt már egy másik magyar iskola is, Gally Sámuelné Broszmann Amália magán leány kézimunka isko­lája, amely azonban csak néhány évig működött.734 Általánosan megállapítható, hogy az 1840-es évektől egyre szélesebb körben kezdik tanítani a magyar nyelvet. Tótkomlóson ekkor még csak az olvasás tanítása kétnyelvű, a többi tárgyat anyanyelven tanítják, azonban később fokozatosan szapo­rodik a magyar nyelven tanított tárgyak száma. A szülők nem adták gyermekeiket a 728 KORNISS 1927. 125-126. 729 BCSEEL Esperességi jkv. I. 2. p. 1841. szeptember 18. 212. pag. 730 SZEBERÉNYI 1930. 206. 731 BCSEEL Iratok II. 1842. 125. pag. és I. 220. pag. 732 HAAN 1991. 94. 733 BCSEEL Esperességi ir. II. 1847. augusztus 9. 26.pag; Az iskola tantervéhez: SEBŐ 1994. 105-113. 734 KORNISS 1932. 328. 234

Next

/
Thumbnails
Contents