Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás A tantervek alkalmazása, a módszerek megválasztása a pedagógus személyiségétől függött. Alapvetően ez határozta meg a herényi szlovák iskolák tantárgyait és tananyagát. A tantervek alkotásában nagy szerepe volt az evangélikus iskolák hagyományának, a felvidéki iskolák programjának, a magyar állami tanterveknek, a magyar és külföldi - elsősorban is német - pedagógiai áramlatoknak, a kor művelődési eszményének, de mindeneknél erőteljesebbek voltak a helyi lehetőségek és szokáshagyományok. Ezért a tessediki eszmék csak később hatnak, közel száz évvel, s az oktatás színvonalát a helyi pedagógus személyisége határozza meg. Az oktatás anyagában és nyelvhasználatában jól nyomon követhető a fokozatos kétnyelvűvé válás és a magyar nyelv egyre erőteljesebb hatása. Nyelvhasználat A SZLOVÁK ÉS A MAGYAR NYELV ÜGYE Az anyanyelv használatának lehetősége kulcsfontosságú szempont egy nemzetiség megmaradásában. A kulturális identitás eszköze, melynek használata során jut kifejezésre a közösséghez való tartozás, és folyamatos megtartásával válik lehetővé a kulturális és szellemi javak megőrzése. Az iskolai anyanyelvhasználat nemcsak a nyelvi legitimitást mutatja, de annak a módját is, hogy miképpen erősödik vagy gyengül a családi környezetben tanult nyelv, s ezáltal hogyan változik a nyelvi identitás. Vagyis, hogy évtizedek során beszélhetünk-e a nyelv megtartó erejéről vagy a nyelvvesztés folyamatában a nemzetiség önazonosság-tudatának és számának csökkenéséről. Amikor ezt a társadalmi folyamatot vizsgáljuk, hangsúlyoznunk szükséges, hogy nemcsak nyelvi, de egyszerre vallási identitás megőrzéséről is szó van. Akkor tehát, amikor a nyelv- használat kérdését tárgyaljuk a helyi - mezőberényi - iskolatörténet oktatási és politikai körülményeire nézve, akkor szlovák evangélikus iskolát vizsgálunk, melynek történetében a nemzetiséghez való tartozást a felekezetiséghez való tartozás egyformán meghatározta. A szlovák és a magyar nyelv használatában ezért meg kell vizsgálnunk azokat a rendeleteket, melyek az oktatási törvénykezés szempontjából meghatározóak voltak, s hatásukat a vármegyei, helyi életre vonatkozóan. A nemzetiségi identitástudat alakulásának egyik módját a tantárgyak nyelv- használatában és a hazafias nevelést elősegítő tárgyakban, a nemzeti nevelésben kell keresnünk. A nyelvhasználat lehetőségét az iskola tágabb környezetében, az iskolai vizsgákon, a templomi beszédekben, az egyház hivatalos adminisztrációjában, valamint az oktatást közvetlenül segítő tankönyvhasználatban látjuk. 218
