Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - A tanulók minősítése, a vizsgák

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás

II. V. -dik osztálynál:

1. Anyanyelvi és magyar olvasás s fordítás.

2. Kiskáté s a nagykátéból a II.-dik rész magyarázata.

3. Egyháztörténetből a reformatio.

4. O- és újszövetségi történetek.

5. Erkölcsi szabályok.

6. Tót és magyar szenténekek, - mind a két nyelvbeliek első versei emlékelve, továbbá a »Szózat« és a »Hymnusz«.

7. Földrajz, magyar hazánk részletes földrajza.

8. Magyar történetek, vegyes házból való királyok és az alkotmánytan magyar nyelven.

9. Természetrajz, állattanból 3.-dik, 4.-dik, 5.-dik 6.-dik osztály.

10. Konyhakertészet.

11. Tót és magyar nyelvbeni oktatás nyelvtannal kapcsoltan.

12. Fogalmazás: leírások, levelek, fordítások.

13. Számolás, fejben és táblán.

14. írásmutatványok.”665

Tekintettel arra, hogy a szlovák és magyar nyelvhasználatról külön szólunk, jelen esetben az oktatás tárgyait és anyagát illetően csak annyit jegyzőnk meg, a Magyarországról szóló földrajzot vezették be 1884-ben, s azt magyar nyelven tanították. A szlovák nyelvtanítás lehetősége csak néhány tárgy esetében maradt meg. A Himnuszt és a Szózatot - melyek 1881-től év végi záróénekként szerepeltek a szlovák egyházi énekek mellett - 1884-ben már a magyar szenténekek mellett általános tárgyként tanították.

A tankönyvhasználattal kapcsolatban megjegyezzük, hogy erre az időre a kultuszminiszter már megtiltotta a kéziratból való tanítást, amely a továbbiakban csak engedélyezett tankönyvekből történhetett a nemzetiségi iskolákban.666

A tanulók minősítése, a vizsgák

A tanító nyilvános számonkérési módja a „közvizsgálat” vagy „cenzus” volt. Az evangélikus oktatásban az iskolai év kezdetben két félévből állt, ezért februárban és áprilisban, később júniusban tartottak vizsgát. Az előbbi a „kisvizsga”, az utóbbi a nagy, év végi vizsga vagy „évvégi vizsgálat”.

Az év végi vizsga jelentős iskolai és egyházi eseménynek számított. Általában vasárnap tartották, melyen a tanító bemutatta, hogy milyen a gyermekek év végi felkészültsége. A vizsgán az egyházi vezetés, hét-nyolc presbiter és a szülők voltak jelen, de meghívást kapott a helyi községi elöljáróság is, a helyi pártfogó, a

665 BML Mb ir. A Leány iskola jkve. 1883/84.

666 PERES 1890. 51-53; HORNYÁNSZKY 1993; MÉSZÁROS 1996. 38-39.

212