Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Az oktatásügy 1869-1890 között

Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás

herényi szerint. Az erkölcsi szabályokat Jakubovics Pál saját jegyzeteiből. Az egészségi szabályokat Szeberényi Lajos írta meg, amelyet Gaal Dániel fordított magyarra.

Az 1877-es egyházlátogatás csak a tanított tárgyakat sorolja fel. A tantárgyak ugyanazok, mint az előző évben, de itt már a gazdászati, kertészeti ismeretek tanítását külön oktatják. A lányok kertészeti ismereteket, a fiúk faoltást tanulnak. A Békés vármegye más elemi iskoláiban is ugyanezek a tárgyak szerepelnek a vizi- tációs jegyzőkönyvben, tehát az esperességi népoktatás a külső tanterv alkalmazásában egységes és következetes volt.662

A nem magyar anyanyelvű népiskolák számára 1879-ben külön tantervet jelentettek meg. A tanterv az anya- és magyar nyelvű oktatásra helyezte a hangsúlyt, mellette fő tárgyaként a számvetést, valamint a hazai történelmet és alkotmánytant emelte ki. Földrajzban és a természettudományi ismeretek tanításában a szemléltetés módszerének alkalmazását írták elő, a magyar nyelv tanítását pedig az 1879. évi XVIII. te. alapján rendelték el: „... ennél fogva a nem magyar ajkú népiskolai tanulókat a tantervben előadott módon a magyar nyelvre meg kell tanítani” - határozta meg a tanterv.663 A szabályzat tantárgy- és követelményrendszere az 1868-as népiskolai törvényre alapozódott, csak a magyar nyelv megtanításának fő eszközeként vezette be a „magyar nyelv és értelemgyakorlatokat”. Új tantárgy a korábbiakhoz képest a rajz.

Az egytanítójú népiskolában - a szerda és szombat délutáni gazdasági és kertészeti gyakorlatokon kívül - a heti óraszám 29-32, az osztott népiskolákban 20- 26-28. A mezőberényi szlovák nemzetiségi iskolában ennek alapján a következő tárgyakat tanították például 1882-ben:

„a IV.dik osztálynál:

1. Anyanyelvi olvasás az egyházi énekes könyvekből.

2. Magyar olvasás a Zárkány-féle olvasókönyvből, fordítással.

3. Kiskáté egészen.

4. Földrajz, Mihályfi térképe szerint jelentékeny bővítéssel.

5. Természetrajz, az emlősöktől a zólyomi Skolník szerint.

6. Erkölcsi szabályok, saját dolgozatom után.

7. Bibliai történetek.

8. Magyar és tót nyelvbeni olvasás.

9. írás.

10. Számolás a négy alapnemben.

11. Éneklés.

az V-VI. osztálynál:

1. Anyanyelvi olvasás.

2. Magyar olvasás, Gáspár olvasókönyvéből, fordítással.

662 MSZEEI Protokoll III. Canonica Visitatio 1877. 28. pag; SZINCSOK 1996. 271.

663 „Tanterv a nem magyar ajkú népiskolák számára.” Budapest, 1879. 1. pag.

210