Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Oktatásügy a zay-ugroczi tanterv után (1842-18499
Iskola. Az elemi iskoláztatás története mazkodni a tanterv elvárásaihoz. így mondhatjuk, ennek a tantervnek is helyi változatai készülnek. Tantárgyait megtaláljuk az egységes népiskolai tanterv bevezetéséig kerületenként Békésben, Nyíregyházán, Sopronban, Pesten. A zay-ugróczi tanterv rendszeresítését a békéscsabai evangélikus egyház tanügyi vezetői is várták. Ezért arra szólították fel a tanítókat, hogy amíg az életbe nem lép, a saját egyházuk által koordinált rendszert kövessék. A tervezetet megjelenése után - a korabeli tanügyek irányítására jellemző módon - a helyi tanügyi vezetők által történt megváltoztatásával a csabai evangélikus iskolában is bevezették. Erre nagy szükség volt, hiszen a korábbi évtizedekben - így az 1820-as, 1830-as években - kaotikus állapotok uralkodtak. Haan Lajos gyermekkorára a következők voltak jellemzőek: „Ami a tanrendet illeti, azelőtt a lelkészek ezzel semmit nem gondoltak, de minden tanító tanította azt, ami neki tetszett. Innen származtak aztán az abszurdumok, hogy gyerekkorunkban a természettudományból egész éven át nem tanultunk egyebet, mint az oroszlánról, és hazánk történetéből első Andrásról.” - írja Sebő László.625 A zay-ugróczi tanterv nem veszített jelentőségéből a viták s a helyi változatok ellenére sem. A biológia, geológia, a fizika gyakorlati elemeinek tanításával, a kimondott szaktanítással, a történelmi, természettudományi ismeretek helyes arányával, a korszerűbb középfokú iskolával haladást jelentett az evangélikus iskola történetében. A tantervnek 1842-ben jegyzőkönyvben történt beírása tanúsítja, hogy a mezőberényi iskolában kihirdették azt. A fiúk jegyzőkönyvében az anyakönyv elején írásban rögzítették a falusi népiskolák hivatalos tanmenetét. Ugyanitt az 1842/43-as tanév végén bejegyzett tapasztalatok tükrözik a bevezetés nehézségeit Békés vármegyében. „Próbavégeztével [...] a’ körlelkész Úr ülést tartott a’ két Tanítóval, melly alkalommal legelőbb is elő adá bírálatát [...] elvégre pedig a’ zay- ugróczi tanodái rendszert, mely épen az évben életbe lépett, ’s már egyházunknál is találtatott, ’s leglehetőbb tekintetben követni meghagyá...”626 Ez nem ment végbe zökkenőmentesen Berényben sem, amit alátámaszt az, hogy a körlelkész úr az 1844/45-ös tanévben felszólítja a tanítókat a tanterv alkalmazására: „Van egyébként más körülmény, melly hivatalos felszólításomat igényli. És az egész evangélikus testület által hozott tanítási rendszer - mellyről azt vagyok kénytelen megvallani, hogy azt az egész egyházi körökben létező valamennyi tanodákban a’ múlt évben még tökélletesen behozva lenni nem tapasztaltam. Épen ezért szent kötelességemnek ismerem én is, - ki hivatalomnál fogva őrködni tartozom a’ népnevelés felett - az illető egyházi elöljáróságot, és magokat a’ T. Tanító Urakat is figyelmeztetni, hogy az egész terv szerint, a’ testi gyakorlatokat sem véve ki, iskoláinkban népnevelés történjék.”627 625 SEBŐ 1994. 38-39. 626 BML Mb. ir. Fiú iskola jkve. 1842/43. 627 BML Mb. ir. Fiú iskola jkve. 1844/45. 197
