Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ge, a tankötelezettség betartása a Bach-rendszer szigorú intézkedései ellenére a lakosság életviszonyainak romlása miatt az iskolába járás rendszeressége nem javult. Közben a nemzeti érzés elfojtása és a németesítő törekvések is nehezítették a rendszert. 1860 után - az abszolutizmus válságával - kezdtek volna visszatérni az 1847- es állapotokhoz, mint tudjuk. A tanügy újra a Helytartótanácshoz került, melynek rendeletéi között szerepelt többek között az is, hogy a lelkipásztorok nyáron is kényszerítsék iskolába való járásra a fiú gyermekeket. Az 1862/63-as tanév szeptemberében már 91, októberben 72, novemberben 16, decemberben 8, januárban 3, februárban 1 fő iratkozott be a fiú iskolába. Összesen 201 fő járt, illetve iratkozott be az iskolába, melyből az év végi vizsgán 157 fő jelent meg, elmaradt 36, és beteg pedig 8 fő volt. 1866-ban 158 fő volt az összlétszám, melyből 29 maradt ki, és egy fő halt meg. Az iskolai mulasztások azonban még mindig magasak. 1862/63-ban összesen 1725, 1866/67-ben pedig 2095 nap volt.549 A tankötelezettséget már korábban, 1845-ben is érintettük, de az országgyűlés által megszavazott, s a király által szentesített törvény az 1868. évi XXXVIII. törvény volt, mely általános tankötelezettséget vezetett be. Az iskolaügy megváltozott. Az állam biztosította az iskolához való jogot, de kötelezte is az állampolgárt, hogy részt vegyen abban. A kiegyezés (1867) utáni kormányzat igyekezett munkáját ott folytatni, ahol abbahagyta korábban. Báró Eötvös József az országgyűlés elé terjesztette az oktatási törvényről szerzett tapasztalatait, és részletesen taglalta a közoktatás állapotát, benne a népiskolai oktatás helyzetét is. E szerint Békés vármegyében 28 507 a tanköteles 6-12 éves gyermek, és 12 199 a 13-15 év közötti. Az összes gyermekből 14 031 az evangélikus vallású, nyelvre nézve pedig 10 272 a szlovák. A 40 706 megyei tankötelesből csak 19 060 járt rendszeresen iskolába, akik közül 8143 az ágostai hitvallású, nyelvre nézve pedig 6249 a szlovák.550 Eötvös az iskolába járás elmaradottságáért elsősorban a szülőket, közönyösségüket hibáztatja. Ez szerinte két dologban nyilvánul meg. Egyrészt abban, hogy gyermekeiket nem járatják rendszeresen iskolába, másrészt abban, hogy a tankönyvekről és a taneszközökről sem akarnak gondoskodni. Emellett a pásztorkodást, az ebédhordást, a kisgyermek őrzését, a szegénységet, a mezőgazdasági munkákat sorolja fel. Az 1868-as törvény végrehajtásának akadályairól szólva említi meg a vallásfelekezeti féltékenységet is: „... azon izgatásokat, melyek a vallásosság védelmének ürügye alatt a községi iskolák, illetőleg maga a népiskolai törvény ellen irányzottak. ” E törvény - Eötvös szerint - biztosítja igazán az oktatás színvonalát, mit a felekezetek nem tudtak bizonyítani. A „mesterkélten” ellentétbe kerülés tehát nehezíti a törvény betartását, és maradandó kárt okoz a felekezeti oktatásnak is.551 549 BMLMb. ír. Fiú tanoda jkve. 1862/63, 1866/67. 550 Adatai szerint az iskolába járó összes evangélikus gyermekek száma az országban 118.495. EÖTVÖS 1870. 61, 65, 85. 551 Uo. 25. 174
