Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Iskola. Az elemi iskoláztatás története ták. Ez nem csak tanulócsoportot, vagy osztályt jelentett, hanem más iskolai épületbe való járatást is. Szarvasról írja Zsilinszky Mihály: „Már Markovitz Mátyás korában jónak látták a fiúgyermekeket külön választani a leányoktól, s ehhez képest két iskolát alapítottak.510 A továbbiakban az állami rendelkezéseknek megfelelően a II. Ratio Educationis megjelenése előtt az 1801-ben megjelent falusi népiskolákra vonatkozó első hazai nyomtatott szabályzat említendő meg. Az „Instructio” egyébként az I. Ratio szövegét magyarázza, s a megjelent rendelkezéseket foglalja ösz- sze.511 Az 1801. júniusában kiadott rendelkezés VIII. fejezete kimondja - utalva az I. Ratio 89. §-ára hogy minden településen a tanítónak össze kell írni az 5-10 éves leányokat és a 6-12 éves fiúkat, róluk névsort kell készíteni. Ennek alapján minden hónap végén össze kell állítani a hiányzók listáját, s ezt átadni a plébánosoknak mint a népiskola igazgatójának, akinek az a feladata, hogy az iskolába nem járó gyermekek szüleit figyelmeztesse, s ha ez eredménytelen, akkor a falu bíráján keresztül igyekezzen azokat kötelességükre szorítani, s ha ez sem használ, akkor jelentenie kell a tankerületi népiskolai felügyelőnek. Ugyanitt kimondja első alkalommal, hogy a tanítás a falusi népiskolákban egész éven át folyik, kivéve a nyári mezőgazdasági munkák időszakát, mégpedig reggel két és fél órán át, s délután is ugyanannyi ideig. A pásztorgyerekek délelőtt 9-től délután 3-A óráig otthon vannak, ezért ők legalább két óra hosszat kötelesek a közbeeső időben részt venni az iskolai tanításban. Ugyanez vonatkozik a szegény szülők nagyobb fiaira is, akik a ház körüli munkákban, valamint a mezőgazdasági munkákban segítkeznek, s azok számára pedig, akik az iskolából kimaradtak, és már folyamatosan a mezőgazdaságban dolgoznak, az ismétlőiskolába, vasárnaponként kell járniuk.512 Látható a fentiekből, hogy a tanulás és a munkavégzés szükségessége mennyire fontos, és hogyan kerül elfogadottá, ugyanakkor megszorító intézkedéssé. Hogy ennek bevezetése miként történt, s milyen hatással volt a paraszti társadalom egyes rétegeire, az iskolába járás gyakoriságát érintően nem rendelkezünk történeti adatokkal. Az említett „Instructio” XVII. fejezete határozza meg a tanév oktatási és iskolai szünnapjait is, utalva rá és kiegészítve az I. Ratio 242. §-t. „Csütörtökön nincs tanítás, szünet van február 12-én, a király születésnapján, valamint Ferenc- napkor. Hogy a csütörtöki nap meddig maradt tanítás nélküli napnak, erre vonatkozó adattal nem rendelkezünk. Az egyes szünnapok betartását a kor politikai szemlélete határozta meg. Az iskola életére vonatkozó eseményeket - például hiányzások, tanulói létszám változása - ezek után már pontosabban kellett elkészíteniük a helyi iskolaigazgatóknak, s félévenkénti jelentésekben elküldeni a tankerületi népiskola felügyelőjének, minden évben április 10. határidővel.513 Az említett állami és egyházi rendelkezések jól ösztönözték az iskolalátogatók számának növekedését, de 510 ZSILINSZKY 1872. 81. 511 Teljes címe: „Instructio e Ratione Educationis et e benignis normalibus resulotionibus regiis exepta, juxta quam scholae triviales vernaculae administrandae sunt. Buda, 1801. 512 „Instructio...” VIII. fejezet. MÉSZÁROS 1984a. 116-117. 513 MÉSZÁROS 1984a. 17-118. 165
