Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az iskolába járás körülményei
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ték a gyerekeket. Tavasszal, Gergely napkor (március 12.) házról házra járt a tanító néhány tanítványával, mindenhova bekopogtak, ahol 7-8 éves gyermek lakott. Itt a tanulók színjátékot, verseket adtak elő, énekeltek anyanyelvükön, szerepeltek annak érdekében, hogy ílymódon csalogassák őket az iskolába, s felcsillantsák a tudás szépségét, az iskolarektor pedig hangoztatta a taníttatás szükségességét, az iskola fontosságát. A Gergely nap a tavaszi félév kezdetét jelentette. 497 Tehát az iskolás korú gyermekek gyűjtése a tanítványok körébe alapvetően ettől a fáradságos, egyben leleményes szervező munkától függött.498 „Iskoláskorú gyermeken” 1845-ig olyan „iskolára alkalmas” gyermeket kell értenünk, aki 5-6 évestől 8-9 éves korú. Az 1777-es Ratio Educationis, majd az 1803-as is a 6. évre teszi a kisiskolába lépés időpontját. A II. Ratio ugyanakkor megengedi, hogy az értelmesebb gyermekek korábban is megkezdhessék iskolai tanulmányukat. A rendelkezés további fontos jellemzője az, hogy a kisiskolába járás évterjedelmét nem szabta meg. Ez alapján a továbbiakban Mészáros István meghatározása alapján az „iskolára alkalmas” gyermek kifejezést használjuk.499 A tankötelezettség is csak fokozatosan alakult ki. Az iskolába való járás hivatalos, állami kötelezése és ellenőrzése még az I. Ratioban nem szerepelt. A tankerületi népiskolai felügyelők 1778. évi értekezletén is csak az került a határozatba, hogy a városokban minden szülőt ösztönözni kell arra, hogy a gyermekét az iskolába küldje.500 Az 1777-es rendelkezés ugyanis a szülők kötelességévé tette a gyermekek iskolába járatását: „A természet a szülők feladatává tette gyermekeik tanítását, amíg azok nem érik el a megfelelőbb nevelésre alkalmas életkort.”501 Ebből következett az is, hogy az iskola fenntartását és működtetését is a szülők kötelességévé tette. A tanító fizetése, javadalommal való ellátása, az iskola felépítése, karbantartása is a szülők feladata volt, az addigi szokásoknak megfelelően.502 Az iskolába járás ideje is állandóan változott. A tanévkezdés időpontja többször módosult, a tanulók iskolába való járatásának folyamatosságát a mezőgazdasági munkák rendje határozta meg, melynek szükségességét az egységes állami törvények is kimondották: „az lenne a kívánatos, hogy a falusi fiatalokat nyáron éppen úgy, mint a téli időszakban egyaránt kötelezzék az iskolai tanításra egészen addig, amíg el nem jutottak a mezőgazdasági munkák végzésére alkalmas életkorig. Ez azonban közülük nyilvánvalóan csak kevesektől remélhető, a szülők legtöbbje ugyanis még öt-hat éves kort alig elért gyermekeiket is igénybe veszik a szántóföldön, a ház körüli munkákban és másféle foglalatosságokban, ennek ellenére meg kell tűrni ezt a szokást, amelyet a régi hagyomány tett elfogadottá. A köz szempont497 Az eredetileg Gergely pápa nevéhez kötődő katolikus ünnep meghonosodott az evangélikus szlovákok körében is. BÁLINT 1977. I. 246-252. 498 GAÁL 1940. 68. 499 MÉSZÁROS 1979. 302. 500 MÉSZÁROS 1979. 301. 501 Ration Educationis. Buda, 1777. 70. §. MÉSZÁROS 1981. 55. 502 MÉSZÁROS 1981. 55; MÉSZÁROS 1984a. 34. 162
