Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Bevezető

Bevezető

megőrzésének feltétele az, hogy az egyén ismerje azt a kultúrát, amelynek hordozója, és ne váljon kérdéssé, hogy életvitelében, önazonosságának fenntartásában segíti.3

Az etnikum kifejezést kétféle értelemben használom. Egyrészt értem alatta általános etnográfiai megközelítésben azt, hogy az etnikum az etnikai csoport és az etnikai identitás nem állandó, hanem változó. Az etnikumok megjelennek, keresztül mennek egy változáson, majd a változó körülményekre adott válaszképpen eltűnnek a gazdasági és társadalmi környezetben. Az etnikum röviden egy történelmileg megalkotott társadalmi identitás. Másrészt a társadalomtudományi gondolkodásban használt fogalmat értem ez alatt, vagyis azt, hogy az etnikum egy mindenki által osztott kulturális jellegzetesség, illetve egy érzelmileg elkötelezett közösség és egyben egyéntudat is.4 A szlovák nemzetiségi népcsoport említéseinél a forráshűségre törekedtem, ezért a szláv, tót, tóth, szlovák kifejezéseket a források szóhasználata alapján írom le, a forrás eredeti jelentését értve alatta.

A vonatkozó alapirodalom ismertetése

A) Településünk szlovák nemzetiségének történetére és iskolai viszonyaira vonatkozóan az alábbi művekben találhatók leírások, feldolgozások:

1. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870.

2. Karácsony János: Békés vármegye története I—III. Gyula, 1896.

3. Mezőberény története I—II. (Szerk.: Szabó Ferenc) Mezőberény, 1973.

4. Bartóky József: A mezőberényi szlovák evangélikus templom története. Mezőberény, 1992.

B) A szlovák nemzetiség kulturális összetevőit Gyivicsán Anna vizsgálta többek között az Anyanyelv, kultúra, közösség (Budapest, 1993.) című munkájában.

C) Az egyházi alap- és középfokú oktatásra vonatkozóan az alábbi tanulmányokban találtam adatokat:

1. Mészáros István: Népoktatásunk 1553-1777 között. Budapest, 1972.

2. Szentkereszty Tivadar: Békés megye népoktatásának története. Békéscsaba, 1932.

3. Bellér Béla: A nemzetiségi iskolapolitika története Magyarországon 1918-ig. Magyar Pedagógia 1974. 47-65.

4. Benka Gyula: A békési ág. hitv. ev. egyházmegye tulajdonát képező s általa fenntartott szarvasi főgimnázium története 1802-1895. Gyoma, 1895.

5. Szelényi Ödön: A magyar evangélikus iskolák története a reformációtól napjainkig. Pozsony, 1917.

6. Dedinszky Gyula: A szlovák betű útja Békéscsabán. Békéscsaba, 1987.

3 MN 2000. 622.

4 HOLLÓS 1995. 92.

15