Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Bevezető

Bevezető

Témaválasztás

Felekezetiség - iskola - interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között című munkámban a dél-magyarországi szlovák nyelvszigeten élő, mezőberényi szlovákok életét mutatom be a vallás, a kultúra, a művelődés viszonyát vizsgálva.

Témaválasztásomat az indokolta, hogy a nyelvhasználat egyik fő színtere a családon kívül az iskola, mely a nyelvelsajátítás és a nyelvhasználat, az anyanyelvismeret, a nyelvi és nemzetiségi öntudat kifejlődésének az egyén személyiségébe való belenevelődésnek a helye. Célkitűzésem tehát a mezőberényi szlovák nyelv- használat változásának bemutatása az iskolai nyelvhasználaton keresztül 1723-tól 1890-ig.

Kitűzött célok

Célkitűzésem tehát a mezőberényi szlovákság művelődéstörténeti képének bemutatása a letelepedéstől a XX. század fordulójáig. Az időszak kijelölését az indokolja, hogy az önállóvá váló és erős nemzetiségi öntudatú közösség ebben az időszakban élte meg további sorsának meghatározó változásait, s ezután történt kultúrafejlődésében egy gyors változás. Az átalakuló szlovák kultúra fokozatosan szlovák-magyar nyelvűvé és kettős tartalmú kulturális rendszerré alakul át, mely főleg 1890, majd 1920 és 1940 után figyelhető meg (okai: politikai intézkedések, asszi- milálódás, polgárosodás, kitelepítések, stb.).

Munkámban nem írom le a kisebbségem teljes történetét, hanem az egyházi és a magas kultúra azon rétegeit vizsgálom, amelyek az önállóvá váló élet megteremtésében fontos szerepet játszottak, s lényegesek lehettek a helyi kulturális, nyelvi és szellemi értékek és hagyományok további megőrzésében.

Ennek érdekében:

I. Leírom a háromnemzetiségű Mezőberény szlovákokkal való betelepítését,

vizsgálom a családok származását, a letelepedés körülményeit.- Bemutatom legjellemzőbb vonásaikat.- Vizsgálom egyházalapításukat, önálló gyülekezeti életük megteremtését, oktatási körülményeiket, iskolaalapításukat.- A népi kultúrát kevéssé érintve, a népi vallásosság jellemzőire helyezem a hangsúlyt.

13