Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története betartatását.407 A minisztérium kezdeti lépésként arra törekedett, hogy a kevés számú községi népiskolát mintaszerűvé alakítsa át, javítsa az iskolában folyó tanítás színvonalát, a tanszerek körét bővítse, valamint népiskolai tan- és vezérkönyvek megíratását tartotta szükségesnek. A Gönczy Pál-féle szakbizottság elsősorban a vezér- vagy kézikönyvekre helyezte a súlypontot, s részletesen kifejtette a tankönyvkészítéshez szükséges alapelveket. Különbséget tett osztatlan és osztott népiskolák között, a vallástan tanítását a tanítóra bízta, és kérte az egyházakat, hogy jó módszerű hittankönyveket készíttessenek. Ennek az elképzelésnek mindenképpen ösztönző ereje és jó hatása volt, mit bizonyít az, hogy az egyes felekezetek tankönyveiket előnyösen átalakították. A kérdéses időszakban napló- és nyomtatvány- minták és új utasítások kerültek az iskolákba, melyeket már régóta hiányolt a tanítóság, az iskola. A miniszteri népiskolai tanterv 1869. szeptember 15-én jelent meg, a következő tantárgyakkal: hit- és erkölcstan, beszéd- és értelemgyakorlat, olvasás és írás, anyanyelv, szám- és mértan, földrajz, történelem, valamint polgári jogok, természetrajz, természettan, ének, testgyakorlat, gazdasági és természeti gyakorlat. Az említett tárgyak tanítása szükségessé tette az iskolák belső szervezeti átalakítását. Az alsó és felső négyosztályos elemi iskolákat átalakították hatosztályos elemi népiskolákká, és létrehozták az ismétlőiskolákat is.408 A 6-12 éves korú gyermekeknek kötelezővé tették a tankötelezettséget, ekkor minden gyermeknek kötelező volt mindennapos elemi népiskolába járni, a 12 és 15 éves korúak pedig - mint ismétlőknek -, ismétlőiskolába járni. A népiskolák állami tanfelügyeletét a népiskolafelügyelők gyakorolták a népoktatási kerületekben, amelyek több vármegye területét ölelték fel. A tankerületekhez tartoztak a középiskolák is. A tankerületek élére királyi tankerületi főigazgatókat állítottak. A tankerületek a tanügyigazgatás szervezeti kereti voltak a következő székhelyekkel: Budapest, Győr, Pozsony, Besztercebánya, Kassa, Nagyvárad, Szeged, Kolozsvár. A tankerületek számát 1884-től tizenkettőre növelték.409 A nemzetiségi népiskolákra vonatkozóan fontos tényező, hogy még 1868. decemberében megjelentették az 1868. évi 44. te. alapján azt a dokumentumot, amely alapján bármely nemzetiségű egyes honpolgárnak, éppen úgy a községeknek, egyházaknak és egyházközségeknek jogában áll saját erejükből vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat létrehozni. Az iskolák egyenrangúaknak tekintendők az államiakkal, melyekben az oktatás nyelvét az iskolafenntartók állapítják meg. A népiskolai törvény bevezetésének, végrehajtásának különböző nehézségei adódtak, amelyeket állami és egyházi oldalról különféle okokra vezettek vissza. Az állam részéről Eötvös a törvény végrehajtásáért éppen olyan küzdelmet folytatott, m PERES 1890. 38. 408 Az 1858. január 4-i rendelkezés szerint háromféle volt a népiskola felső tagozata: 1. fő elemi iskola alreáliskolával összekapcsolva; 2. főelemi iskola alreáliskola nélkül; 3. fő elemi négynél kevesebb tanítóval. Az egységesítés tehát racionális intézkedés volt. 409 MÉSZÁROS 1996. 54. 135
