Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története A katolikus egyházak szembehelyezkedtek a javaslattal. Tartottak attól is többek között, hogy a közös iskola elhanyagolja a vallási nevelést, valamint féltették a felekezetek és a tanítók vallásszabadságát. A népiskolai oktatás tartalmára vonatkozóan másoknak is fenntartásaik voltak. A községi iskolák ingyenességével kapcsolatban aggodalmukat fejezték ki, hogy a szülők jelentős része oda íratná be a gyermekét, s ennek következtében a felekezeti iskolák tönkre mennének. Ugyanakkor az egyházak képviselői kevésbé törődtek a szegény sorsúak nehéz helyzetével.403 A tárgyalások során Szabó János kifejtette, hogy az egyház az állampolgári kötelezettségeket vallásos engedelmességgel teljesítő embereket kíván nevelni az államnak, ha az biztosítja a múlthoz hasonló jogokat. Juhász Norbert az egyházi iskolák jogairól szólt. A felekezeti küldöttek egyöntetűen ragaszkodtak a felekezeti jellegű tanítóképzők létrehozásához. A nemzetiségi küldöttek közül Vukisevics Miklós ehhez hozzá tette, hogy a tanítójelölteknek lehetővé kell tenni az ország különböző vidékein használt nyelvek elsajátítását. „A görög keleti és görög katolikus szakértők sokszor klerikális kicsengésű felszólalását menti, hogy az elnyomott nemzetiségek törekvéseinek csak egyházuk védőbástyái mögül tudtak hangot adni” - állapítja meg Felkai László.404 Ezzel szemben a protestánsok mérésékeltebb álláspontot képviseltek. Bár többen féltették a protestánsok jogait a katolikusokkal szemben, nem szegültek ellen a községi iskolák létesítésével és a tankötelezettség kimondásával. A népoktatási bizottság a fentiek figyelembe vételével módosítást javasolt a törvénytervezetben. Ezek szerint a felekezeti iskolát fenntartó adózókat csak annyiban kötelezték a községi iskola terheinek viselésére, amennyiben a felekezeti iskolának a fenntartására befizetett összegek nagysága nem merítette ki az egyenes adójuk 5%-át. Elvetették az iskolák ingyenességét is, és csak a szegénységüket kimutató gyermekeket mentették fel a tandíj fizetése alól. Mivel a katolikusok ellenezték azt, hogy a nagyobb részt evangélikus porosz szellemű tanítóképzőkbe kerüljenek a tanítójelöltek, az erről szóló paragrafus is kimaradt az országgyűlés elé bocsátott törvényjavaslatból. Módosításként emelkedett törvényerőre az a javaslat, hogy csak a községi iskolák tartoznak közvetlenül a tanfelügyelő alá, a felekezeti iskolák felett az állam csak főfelügyeletet gyakorolt.405 A képviselőházi tárgyalásokon a törvény elhalasztását elsősorban azért kérték, mivel a vallásfelekezetek egymás közti és az államhoz fűződő viszonyát tárgyaló törvény még nem született meg. A tárgyalások során Nyáry Pál a törvény elfogadását sürgette. Szerinte nem szükséges várni addig, amíg a felekezetek viszonyosságát megállapító törvényt elfogadják, hiszen a nevelés ügyében az állam az illetékes, és abban egyik felekezetnek sem lehet kiváltsága. Tisza Kálmán jogot kért a felekezeteknek a tanítási módszer, rendszer és a tanítóképzős évfolyamok megszabásában. Indítványát megszavazták. Amikor Babes Vince az oláh anyanyelvűek 403 FELKAI 1983. 16; RÉVÉSZ 1870; KÁLMÁN 1969. 291. 404 FELKAI 1983. 18; FELKAI 1950; KÁLMÁN 1969. 405 FELKAI 1983. 19; RÉVÉSZ 1870. 133
