Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története hogy a falusi tanító száznál is több gyermeket tanított egyszerre. Tanítási módban a szemléltetést nem alkalmazták, s a kormány nem ügyelt a taneszközök, iskolai felszerelések fejlesztésére. A vidéki iskolák általában kevesebb pénzhez jutottak, mint a városiak, mivel ott a németesítés kevésbé járt sikerrel. A kormány egyre kevesebb pénzt fordított a népoktatásra, annak terhét és felelőségét a községekre hárította, amelyek azonban - legtöbb esetben - nem mutattak hajlandóságot idegen célok megvalósítására.398 így az egyházi iskolák anyagi és egyéb gondjaikkal magukra maradtak, és a fejlődésben megrekedtek. A magyarországi iskolarendszer polgári jellegű átalakítása, modern értelemben vett közoktatássá válásának több évtizedig tartó folyamata, a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés sajátosságai miatt csak a kiegyezés után indulhatott meg. A munkát báró Eötvös József vállalta fel, akinek előéletéből, bölcseleti, politikai és erkölcsi meggyőződéséből ez egyaránt következett. „A közoktatás Eötvös felfogása szerint az egyéni szabadságra alapozott polgári társadalom és az egyes polgárok, valamint a polgárok különféle társulásainak, közösségeinek tudatos politikai tevékenységére épülő alkotmányos államrend megteremtésének alapvető feltétele és eszköze is egyben. Ennek megfelelően tűzte ki célul a kisdedóvástól a felsőoktatásig terjedő, egymásra épülő közművelődési rendszer és az iskolarendszer egészét átfogó tanügy-igazgatási szervezet liberális elveken nyugvó kiépítését” - állapítja meg Kelemen Elemér.399 Az 1867-ben történt kiegyezés után nem lettek könnyebbek a feladatok a közoktatás területén, mivel az 1848/49-es szabadságharcot követően, a Habsburg önkényuralom idején nem valósulhattak meg az 1848-ban tervbe vett fejlesztések. Eötvösnek az országgyűlés elé terjesztett 130 §-ból álló törvényjavaslata magán viselte a kiegyezés nyomait. Addig, amíg 1848-ban az oktatás átszervezésének alapja a közös iskola lett volna, most a már meglévő felekezeti iskolákra épített a javaslat, és számos könnyítést tartalmazott az egyházak mint fenntartók számára. A törvény- javaslat ugyanakkor ismét külön adó fizetésére kötelezte a községi népiskola terheit viselő község minden polgárát, tehát a felekezeti iskolát fenntartókat is. Kiemelkedő jelentőségű volt a benyújtott törvényjavaslatban az eredetileg 38 §-ban szereplő kitétel, amely a tankötelezettséget mondta ki, és a tanulás ingyenességét biztosító 40. §, amely ugyancsak húsz évvel korábban már megfogalmazódott. A törvényjavaslat arra is kitért, hogy a magánosok és a felekezetek által létesített iskolák felett az állam gyakorol felügyeletet.400 Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által benyújtott törvény- javaslatot - nagy küzdelem árán, módosításokkal - végül is elfogadta a parlament alsó- és felsőháza, s törvényerőre emelkedhetett. Ugyanakkor a törvény nem szolgált mindenki megelégedésére. Elsősorban a liberális, kompromisszumos megoldá398 PERES 1890. 4-9; SCHWARTZ 1869. 399 KELEMEN 1993. 21. 400 FELKAI 1983. 14. 131
