Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - A népoktatás 1777-1810 között
Iskola. Az elemi iskoláztatás története gi, vallási, társadalmi sokrétűség miatt. A népiskolákra vonatkozóan is megállapítja: minden nemzetiséget a maga anyanyelvén kell oktatni az iskolában, a tanítók azonban ne csak a nemzetiség nyelvét ismerjék, hanem a magyart is, hogy azt tanítani tudják; kerülni kell a vallási megkülönböztetést. A protestáns autonómiát tiszteletben tartva, az evangélikus iskolákra nem tartja kötelezőnek az új rendelkezést, csak azt írja elő, hogy tanterveikben a szaktudományok tananyagát igazítsák az új oktatási rendelet megfelelő részeihez. A nevelés alapelvei valláskülönbség nélkül kell, hogy érvényesüljenek. A népnyelvű iskolákban a közös, világi jellegű tananyag összeállításában, a tankönyvek szerkesztésében is figyelembe kell venni a felekezeti másságot. A katekizmust viszont meghagyja a felekezetek hatáskörében. A felekezetek tiszteletben tartását a tanító kötelességévé teszi, ügyelve arra, hogy a tanítványaikat távol tartsák a vallási dogmák körüli ellentétektől. Szorgalmazza a falusi gyermekek egész éven át tartó iskolába járását, de nem teszi azt - meghatározott időszakban sem - kötelezővé. A falusi iskolákra vonatkozóan a tananyagban nem hoz különösebb változást, az állampolgári kötelességek tanítása az elemi ismeretek mellett is fontos feladat. A központi tanügyi rendeletek sorában az 1801. évi falusi népiskolákra vonatkozó rendelet tekinthető jelentősebb utasításnak, melyről szükséges említést tenni. Az 1801-ben Budán megjelent rendelkezés a falusi népiskolákra vonatkozó első hazai nyomtatott szabályzat.319 A kötet anyaga részben az 1777-es Ratio Educations idevonatkozó szövegeit tartalmazza, és a megjelent rendelkezéseket foglalja össze. Tartalmában a két oktatási rendelet között helyezkedik el. Érdekes kimutatást nyújt a tanulók tanulásra való ösztönzésére vonatkozóan, melyben az I. Ratio 234-235. §-át egészíti ki. Alkalmazni kell az „előrehaladok” és a „lemaradók” csoportbeosztást, mely szerint csakis az „előrehaladok” léphetnek tovább. Kifüggesztve kell tartani az iskolában, hogy ki, melyik csoportba tartozik a háromosztályos népiskolában. A jutalmazást és büntetést érintően is új elemeket tartalmaz. A tanító külön csoportba ültetheti a jobbakat, játékot engedélyezhet. Az igazgató, a lelkész, a vigyázó dicséretet adhat magasabb osztályba lépéskor, vagy nevüket felolvashatja a vasárnapi hittanórán az összes tanuló előtt; jó idő esetén kirándulást szervezhet, a tankerületi felügyelő pedig jutalomkönyvet adhat át. A büntetés a jutalmaktól való megvonástól a vesszőzésig terjedhetett.320 Közben a herényi szlovák evangélikus egyház egy kettős szárazmalmot építtetett 1797-ben - egy időben a templom építésével, a templomtól délre eső térségen - vagyoni helyzetének javítása érdekében. A szárazmalom építésével Gyurik Márton faragómolnárt bízták meg, akinek a kettős szárazmalom és a molnár házának építéséért 50 forintot, egy mázsa húst, valamint négy köböl búza fizettséget ígért az egyház. Továbbá ígéretet tettek, hogy „... ha a malmokat betsülettesen és minden 3,9 „Instructio e Ratione Educationis et e benignis excempta, juta quam scholae triviales vernaculae administrandae sunt.” Buda, 1801. 320 MÉSZÁROS 1984a. 114-119. 103
