A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36 (2012) 205-242. Miért halt meg Mány Erzsébet?- Németh Csaba Tanulmányunkban arra a mindmáig megválaszolatlan kérdésre keressük a választ, hogy miért kellett meghalnia Mány Erzsébetnek és társának. Mivel komplex, tudományos igényű feldolgozás tudomásunk szerint még eddig nem született Békés megye 1956-os mártírjainak tragédiájáról, úgy gondoltuk, hogy az időközben napvilágra került bírósági per anyagai alapján s néhány érintett visszaemlékezésének felidézésével próbálunk választ keresni a megmagyarázhatatlanra. Éppen ideje, hogy 55 év múltán higgadtan, s amennyire lehet, elfogultság nélkül próbáljunk meg szembenézni a tényekkel! Előzmények: Az 1956-os forradalom végnapjai Békés megyében A forradalom eseményei Gyulaváriban Talán kevesek előtt ismert, hogy Békés megyében az 1956-os forradalom első s egyúttal az utolsó eseménye is egy határ menti kis faluhoz, Gyulavárihoz kötődik. A lakosság hangulata itt is alapvetően a túlzott mértékű beszolgáltatás, az adók és az akkor végrehajtott tagosítások miatt volt rossz. A felmerült sérelmek megvitatására, a kedélyek lecsillapítására 1956. október hó 22-én este 7 órára falugyűlést hirdettek a kultúrotthonba. Ezen 1200 ember vett részt, sokan be sem fértek. A gyűlésre érkezett haza Nagy József, aki már tájékozódott a budapesti eseményekről, s valószínűleg az ő sugallatára a testvére, ifj. Nagy László már aznap este egy 12 pontból álló követelést terjesztett elő. Ehhez képest a későbbi napok viszonylagos nyugalomban teltek. Komolyabb megmozdulásra csak december 7-én délután, a pártház előtti tüntetésen került sor. Erdődi Miklós követelte, hogy adják elő a „káder-lapokat”. Mikor Kovács Lajos ezt nem tudta megtenni, arra kényszerítették, hogy gyújtsa meg a kihordott tárgyakat és iratokat. December 10-én a forradalmi bizottság még megakadályozta a régi végrehajtó bizottság visszatérését.1 Kettős hatalom kialakulása A forradalom ügye november 4-én katonailag eldőlt ugyan, de politikailag korántsem volt még egyértelmű, hogy milyen lesz a folytatás. 1 ERDMANN 2006b 584-586: Nóvák Mátyás vb-elnök beszámolója a járási tanács vb-hez a forradalmi időszakról; gyulapont. 205
