A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Nagy Ildikó: A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója
A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója temetett talajt, melyben fellelhetjük az egykori éghajlat, növényzet és vízrajz nyomait.39 A helyreállítás, a halom „eredeti formájának és méretének” visszaállítása egy természetközeli élőhely kialakítására, és ezzel együtt a halom tájképi értékének növelésére irányul. A tájseb megszüntetése egyben az addigi élőhely átalakulásával is jár, ezért még a talajmunkák megkezdése előtt el kellett végezni a halmok régészeti, állat-, növénytani és talajmechanikai felmérését. A régészeti feltárás eredményei A pusztán több olyan halmot találunk, amelyek régészeti szempontból jelentős értékekkel rendelkeznek. A Török-halom régészeti feltárása Gazdapusztai Gyula (1931-1968) nevéhez fűződik, aki 1967. június 24 - július 19-e között végzett ásatásokat a területen. Gazdasági okok miatt a Török-halommal együtt két kisebb névtelen halom is feltárásra került. A közel 8 m magas, 70 m alapterületű Törökhalmot 10 m széles, É-D-i irányú árokkal metszették át (4. kép). A bontás felülről lefelé, kisebb rétegekben haladt, és a halom lábazati részére nem terjedt ki. A három halomban összesen 13 sírt találtak. A sírok keletkezése három különböző korszakhoz köthető. Hét temetkezés a késő rézkori - kora bronzkori kurgán kultúra (gödörsíros kultúra) idejéből származik. A sírok K-Ny-i tájolásúak, a halom centrumában, egymás felett helyezkedtek el. A halottakat zsugorított testhelyzetben, bőrtakaróval ellátva találták meg. A sírok mellékleteként vörös okkerrögöt, rossz ezüst huzal halántékkarikákat, ismeretlen rendeltetésű fémmaradványokat jegyeztek fel a régészek. Három temetkezés időszámításunk kezdete körüli időkből származó korai népvándorláskori sír. A központ körül elhelyezkedő, feldúlt sírokban henger alakú gyöngyöket, edény- és vastöredékeket találtak. A három feldúlt, erősen bolygatott, kora szarmata kori sírban szétszórt emberi csontokat, szarmata kori edényeket, aranygyöngyöket tártak fel. Ezek a sírok valószínűleg a korábbi rablóásatások nyomait viselték magukon.40 A növénytani felmérés eredményei A halmot északról egy ÉNy-DK irányban hosszan elnyúló löszpusztarét (Sal- vio-Festucetum rupicolae) határolja. A halom éppen ennek a löszpusztarétnek a déli végére esik. Ezzel párhuzamosan ecsetpázsitos sziki rét (Agrostio-Alopecuretum pratensis) húzódik, mely szintén határos a területtel. A Török-halommal szemben, a Kétegyházi-árapasztó csatorna másik oldalán kisebb szikes laposokkal megszakított csillagpázsitos-réti perjés löszlegelőt (Cynodonti-Poétum angustifoliae) találunk, melyet a vizsgált területtől távolodva gyomnövényzet vált fel.41 A vizsgált halmon 39 JOÓ-BARCZI 2001. 24-30. 40 GAZDAPUSZTAI 1967. MMM RégAd 626/1971, 627/1971. 41 Természetvédelmi szakvélemény a Kígyósi-puszta területén elhelyezkedő bányaterület tájrendezéséhez. 97
