A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Nagy Ildikó: A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója
A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója A Török-halom általános jellemzése A Kígyósi-pusztán több kunhalmot találunk olyan sűrűségben és csoportosulásban, amelyet a Maros-Körös közén máshol nem tapasztalhatunk. Elképzelhető, hogy valamilyen központi helye lehetett ez a 3-4 ezer évvel ezelőtt halmokat emelő népeknek. A Török-halom a puszta déli, magasabban fekvő, Kis-Kakucs-dűlő elnevezésű részén fekszik. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a halom a késő rézkori - kora bronzkori kurgán kultúra idején keletkezett. A kunhalmok (elhelyezkedésük révén) az elmúlt évszázadokban fontos tájékozódási pontjai lehettek az embereknek, ezért már a 18. században készült kéziratos térképeken is megjelennek. Bár a Török-halom név szerint nincs feltüntetve, mégis könnyen beazonosítható a II. katonai felmérés idején (1819-1869 között) készült térképen (1. kép). A Török-halom közelében három másik halmot találunk. EK-re és DNy-ra egy-egy gémeskút helyezkedik el. Megfigyelhető, hogy a halmok közvetlenül a fo- lyóhátakon, víztől mentes területen emelkednek. A Török-halomtól É-ra feltüntetett érvonulat egy részét (az árvízmentesítés után) használatba vették, egy csatornát (Kétegyházi-árapasztó) építettek. A lecsapolások után mezőgazdasági művelésbe vonták a halomtól D-re fekvő, jobb termőképességű területeket. A puszta területén a halmok egy része azért maradhatott fenn, mert a gyenge minőségű szikes talajokat soha nem szántották fel (vagy a bolygatás nem volt túl jelentős). Az egykor tekintélyes méretű Török-halom ennek ellenére sem menekült meg. Az ezredfordulóra egy szabálytalan alakú, egyenetlen felszínű, erősen roncsolt halom maradt ránk. Érdemes megjegyezni, hogy a 19. századi térképen feltüntetett két gémeskutat a mai napig megtaláljuk a pusztán. A halom károsodása olyan jelentős volt, hogy a 2002-ben lezárult országos kunhalom-felméréskor nem került felvételezésre, csak később, a 2010-ben befejeződött kiegészítő felmérésben jelölték meg. A halomról készült, terepbejárással hitelesített, felmérő lap nem áll rendelkezésünkre, és egyelőre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben sem szerepel. Ezért a Török-halom általános (helyre- állítás előtti) állapotának bemutatására az adattári térképek tanulmányozása és saját megfigyeléseim alapján van lehetőség. A helyreállítás előtt a halomtest állapota roncsolt, részben elhordott volt (a sérülés mértéke 60% feletti). Felszínét erősen leromlott, elgyomosodott gyep borította, ill. néhány fából álló facsoport volt látható. A felmérés idején a halom környezetében a halomtest állapotát és a halom borítását veszélyeztető emberi tényezők előfordulása nem volt tapasztalható. A halom felszínén és közvetlen környezetében meghatározó gazdálkodási típus a legelőgazdálkodás (legeltetés), 50 m-en belül csatorna és földút figyelhető meg. 95
