A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Nagy Ildikó: A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója

A kétegyházi Török-halom rekonstrukciója

Éghajlat, időjárás

A Kígyósi-puszta éghajlatát döntően az alföldi éghajlat (makroklíma), kisebb mértékben a mező- és mikroklimatikus hatások együttese alakítja. A vizsgált területen nagy a hőmérséklet-különbség tél és nyár között, és gyakoriak az erős, évszakokat összemosó változások. A csapadék mennyisége és időbelisége egyenetlenül oszlik meg. Nyári időszakban gyakori a vízhiány.29 A hőmérséklet sokévi átlaga 10,5-10,6 °C, a napi középhőmérséklet 199-202 napon át meghaladja a 10 °C-ot. A legmelegebb nyári napok max. hőmérsékletének sokévi átlaga 34 °C körül alakul, a leghidegebb téli napok hőmérsékleti átlaga -17-18 °C-ra tehető. Évi 2000- 2020 óra napsütés várható. A csapadék sokévi átlaga 570-580 mm. Évente 32-35 hótakarásos napra számíthatunk. Az átlagos max. hóvastagság 17 cm. Uralkodó szélirány az É-i és D-i.30

Egy kisebb terület klímaviszonyainak megismeréséhez nem elegendő a makroklíma ismerete. A kunhalmok a meleg, száraz mikroklímatípusba sorolhatók. A halmokon a magasságkülönbség és eltérő kitettség miatt igen nagy a léghőmérséklet ingadozása. Jellemző még a talajhőmérséklet kiegyenlítettsége, az alacsony páratartalom és a szél nagyobb szerepe. A halmok D-i részén a felmelegedés igen gyors, itt alakulnak ki a legmagasabb hőmérsékleti értékek, és ehhez kapcsolódva a legnagyobb napi ingás. A felszínen mért nagy napi ingás a talajban nem észlelhető. A tetőszinten, ahol a szél hatása a legerősebb, kiegyensúlyozottabb a hőmérséklet napi járása.31

Talaj

A szabadkígyósi pusztán - változatos elterjedésben - a szikes és csernozjom talajok több típusa borítja a felszínt. A vizsgált terület felét a vályog mechanikai összetételű, 4% humusztartalmú réti csernozjomok alkotják. A sós talajvizek hatására kialakult mélyben sós réti csernozjomokat a terület negyedén találunk. Ebben a talajkörzetben a réti szolonyec is előfordul. Ezek a vidék laposabb síkján képződtek, ahol a sós talajvíz a felszínhez közel helyezkedett el. Kisebb elterjedésben sztyeppesedő réti szolonyecek is előfordulnak. Ennél a talajtípusnál a talajvíz mélyebben, kb. 3 m alatt helyezkedik el.32 A magasabb térszíneken csernozjom talajokat találunk. Több helyen (pl. kunhalmok közelében) megjelennek az agyagos- löszös üledéken képződött alföldi mészlepedékes csernozjomok. Jellegzetessége a változó mélységben megjelenő mészlepedékesség. Humuszos szintje jó szerkezetű, állatjáratokkal tarkított, fokozatosan megy át az anyakőzetbe. Képződésüket a talaj 29 SZUDÁR 1986. 43-81.

30 MAROSI-SOMOGYI 2010. 277-279.

31 DÖVÉNYI 1986. 81-99.

32 MAROSI-SOMOGYI 2010. 277-279.

93