A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Gulyás Gyöngyi: Árpád-kori településrészlet Makó, Igási út lelőhelyen (M43-as autóút 23. lelőhely)

Árpád-kori településrészlet Makó, Igási út lelőhelyen

A tálak a kora Árpád-kortól kezdve jelennek meg, használatuk a 10-11. század között általános.60 A makói táltöredékek a kiskundorozsmai párhuzam és a díszítésük alapján a 12-13. századra keltezhetőek.

Palack-. Egyedül az 54. szabadtéri kemence alsó sütőfelülete alatti cseréprétegben voltak egy finom homokkal soványított edény tölcséresen kiszélesedő, lekerekített peremű, a perem alatt bordával tagolt perem- és nyaktöredékei (18. kép 8). A rövid nyakú, egyetlen bordával tagolt töredékek egy 11 cm peremátmérőjű palackhoz vagy egy, a palack és a fazék közötti átmeneti formájú edényhez tartoztak. Takács Miklós a kisalföldi palackokat perem-, nyakkiképzésük és formájuk alapján először három,61 majd négy típusba sorolta.62 A makói töredékek besorolása ebbe a rendszerbe igen nehéz, mert az edény testméretéről, alakjáról semmit sem tudunk, azonban tölcséresen kiszélesedő szája és rövid nyaka alapján a kisalföldi 2. típusba tartozhat. Ehhez hasonló palack került elő többek között Győr-Homokgödrök lelőhelyről is.63 Erre a típusra jellemző a tojásdad test, a csapott váll, a tölcséresen ösz- szeszűkülő nyakrész és az alig kihajló perem, mely alatt bordadíszítés fut.64 Az ilyen típusú palackok a 10-14. század között egyaránt megtalálhatóak.65

Orsógomb, orsókarika

A 49. szögletes alakú gödörből három, a 63. épületből két orsógomb és egy orsókarika került elő. Az orsókarikát homokkal soványított fazék oldaltöredékéből alakították ki (19. kép 6). Az orsógombok a korszakra jellemző, kisméretű, homokkal soványított példányok. Három darab bikónikus (19. kép 1-3), egy végei felé megnyúló, bikónikus (19. kép 4), az ötödik lapított, bikónikus alakú (19. kép 5). Felületükön díszítést nem volt.

Tégla

A feltárt objektumok megközelítőleg 20%-ából kerültek elő kisebb-nagyobb méretű téglatöredékek. A pelyvás soványítású, 4,5-4,7 cm magas, szögletes alakú téglákat narancssárga színűre égették ki, melyek felszíne több esetben másodlagosan kormosra égett. A 61. gödör betöltéséből előkerült téglatöredékek közül egy majdnem épnek mondható. Ennek a magassága 4,5 cm, mérete 13,5 x 15,5 cm volt. A téglák nagyobb része a töredékek alapján téglatestű lehetett.

Téglát már a kora Árpád-kortól kezdve használtak (pl. templom építése, kőfalazatok javítása, téglás temetkezések), de téglaégető kemencét csak a 13. századból ismerünk.66

60 TAKÁCS 1993a 450.

61 TAKÁCS 1993b 216-217.

62 TAKÁCS 1996. 170-174.

63 TAKÁCS-PASZRTERNÁK 2000. 11. kép 6.

64 TAKÁCS 1993b 217; TAKÁCS 1996. 172.

65 TAKÁCS 1996. 173.

66 KELEMEN 2001. 222.

59