A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Gulyás Gyöngyi: Árpád-kori településrészlet Makó, Igási út lelőhelyen (M43-as autóút 23. lelőhely)
Árpád-kori településrészlet Makó, Igási út lelőhelyen gödör közelében vesszőfonat maradványokat találtak, melyből arra következtettek, hogy ágakból font teteje lehetett a gödörnek.29 A 63. és a 102. épületben kemencét és tűzhelymaradványt sem találtunk, mely arra enged következtetni, hogy nem lakóházként funkcionálhattak ezek az épületek. A méretük nem tér el a településen feltárt házakétól (6,7 és 12,9 m2), alaprajzuk szabályos négyzet volt. A 63. objektum egyes részein keményre letaposott padlót figyeltünk meg, melybe az É-i oldalának középső részén, illetve a K-i oldalfalának É-i részén egy-egy kerek alapú cölöphelyet ástak (3. kép 3). Az épület ÉNy-i részében, egy Ny-K-i irányú, lekerekített sarkú, enyhén trapéz alapú, ívelten szűkülő falú, ívelt aljú gödröt találtunk. A 102. épületben, mely egy kerítő árok belső oldalán helyezkedett el, sem padlót, sem cölöplyukat nem találtunk (5. kép 4). Egy kisméretű, sekély cölöphely került elő a ház ÉNy-i sarka mellett, a házon kívül. Az épület ÉNy-i részében egy nagyméretű, az objektum harmad részét elfoglaló, É-D-i irányú, lekerekített sarkú téglalap alaprajzú, ívelten szűkülő falú, ívelt aljú gödör került elő. A gödör D-i részén sekélyebb ülőrész figyelhető meg. Tető- szerkezetük tartóoszlopai valószínűleg a ház gödrén kívül lehettek, melyeket a humuszba ástak. Az Árpád-kori településeken nem gyakran, de előfordulnak a lakóházakhoz hasonló méretű, szögletes alaprajzú építmények, melyek funkcióját a tüzelőberendezések hiánya miatt nehéz meghatározni.30 A Budapest, II. Medve utcai lelőhelyen feltárt hasonló épületet tároló helyiségnek határozták meg.31 Bóna István a dunaújvárosi tüzelőhely nélküli objektumokat gazdasági épületként írta le.32 A dunaújvárosi épületek némelyikében ágasfás-szelemenes tetőszerkezetre utaló cölöphelyeket,33 máshol pedig cölöphely nélküli, lesározott padlójú épületmaradványt találtak, melynek a lemeneteles bejáratát is rögzíteni tudták.34 A makói épületek talán műhelyként működhettek, melyet a bennük talált ülőgödrök, illetve egyéb használati tárgyak is alátámasztanak. A 63. objektumból az edénytöredékek és állatcsontok mellől két orsógomb és egy orsókarika, a 102. objektumból egy vaskés is felszínre került. A kisméretű épületek mellett feltárásra került egy 265 x 655 cm-es, hosszúkás, szabálytalan ovális alaprajzú, ÉK-DNy-i hossztengelyű objektum is, melynek fala egyenesen szűkülő, az alja egyenes volt. A 17,3 m2 alapterületű, 66. objektum alja a nyesési szinttől 15-18 cm mélyen jelentkezett. A bemutatott objektumot elsősorban mérete miatt épületként határozhatjuk meg, azonban belső részén tüzelőberendezést és cölöphelyeket sem figyeltünk meg, csupán egyetlen ovális alapú mélyedést bontottunk ki a DNy-i szélénél. Hasonló méretű építmények több Árpád29 MAJERIK-LARSSON 2009. 187. 30 Kemence nélküli épületek kerültek elő többek között Salgótarján-Márkházpuszta II. (FARKAS 2005. 272), Szigetszentmiklós-Üdülősor (HORVÁTH 2009. 291) és Cegléd, Fertály-földek lelőhelyekről is (ECSEDY 2006. 218). 31 BENDA-HABLE 2006. 195. 32 BÓNA 1973. 14, 17, 18. 33 BÓNA 1973. 14, 18. 34 BÓNA 1973. 17. 51
