A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Németh Csaba tolást, velünk szemben rosszat tettek, mert ha a tömeg a riasztólövésre szétszalad, nem kerültünk volna ennyien bíróság elé".107 Számos kérdés megoldatlan maradt, így tisztázatlan „Bubi” szerepe és személye, és az is, hogy jártak-e már gyulai diákok Mány Erzsébeték előtt teherautóval Váriban fegyverért vagy sem. Zsótér például még délután látott egy fiatalokkal megrakott teherautót Gyula felé hajtani. Az ügyészt és a bírót azonban csak a vád alátámasztása érdekelte, nem az ügy egészének a feltárása.108 Mány Erzsébet értelmes, világosan érvelő fiatal lány volt. A perben bűnbakká és áldozattá tették, bár korántsem egyértelmű, hogy ő volt az elsőszámú bűnös.109 Igazat adhatunk neki, amikor kifejtette, hogy „csak részben érzem magam bűnösnek". Vallomása szerint „én is buzdítottam a népet és fegyvert fogtam. Az viszont nem felel meg a valóságnak, hogy egyedül uszítottam volna a tömeget. Abban sem érzem magam bűnösnek, hogy én szerveztem a tömeget". Tettét - valószínűleg nem a legszerencsésebben - azzal indokolta: „azért álltam be a fegyveresek csoportjába, mert az elmúlt 12 évre gondoltam, hogy el fogják az embereket hurcolni, mint azelőtt" ,110 111 Ahhoz, hogy fegyverbirtoklás vétségében bűnösnek mondhassák ki, tisztázni kellett, hogy a rakétapisztoly, amit elsődlegesen jelzőlövések leadására használtak, lőfegyvernek minősül-e. A fegyverszakértő kétséget nem hagyva, egyértelműen kijelentette: „A rakétapisztoly lőfegyvernek minősül, 50-60 m-re életveszélyes, egy embert agyon lehet vele lőni égetés folytán" ,m A katonai ügyész Mány Erzsébet, Farkas Mihály és Szilágyi István esetében a legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte, míg Zsótér Mátyás és Boros Ferenc esetében szükségesnek tartotta a legsúlyosabb börtönbüntetés alkalmazását. A többi vádlottnál mérsékeltebb börtönbüntetést is elegendőnek látott.112 A védők egyöntetűen azt állították, hogy az eset nem volt súlyos, mert helyi viszonylatban a köznyugalom helyreállt. Foglalkoztak a rémhírek okaival, a karhatalom intézkedéseinek „esetleges” feleslegességével. Mentségül a vádlottak büntetlen előéletét, illetve Mány esetében azt is felhozták, hogy gyermekkorában anyai nevelés nélkül nőtt fel. A statáriális eljárás helyett a Btk. 14. §-át kérték alkalmazni. Az első négyrendű vádlott élt azzal a lehetőséggel, hogy az utolsó szó jogán nyilatkozzon: Mány azt emelte ki, hogy nem ő volt a fő szervező. Mindannyian nehéz családi körülményeikre hivatkoztak, és méltányos büntetést kértek. A tanács elnöke kihirdette, hogy a bíróság zárt tanácskozásra vonul vissza 12 órakor, és az ítéletet délután 17 órakor hirdeti ki.113 107 ERDMANN 2006b 498. 108 ERDMANN 2006b 507-508, 495-496. 109 ERDMANN 2006b 508. 110 ERDMANN 2006b 487, 492-493. 111 ERDMANN 2006b 505. 112 ERDMANN 2006b 506. 113 ERDMANN 2006b 506. 228
